Leopárdgekkó tartása és tenyésztése
Általános leírás
Eredeti élőhelye: Afganisztán, Pakisztán, Irak, Irán és Nyugat-India.
Mérete 20-25cm között változik, de némely egyedek elérhetik a 30cm-es nagyságot is! Nevét a feltűnően szép, leopárdéra hasonlító mintázatáról kapta (sárga alapon barnás-feketés szabálytalan, kicsi foltok). Ezek a foltok csak fokozatosan alakulnak ki, kicsi kurukban összefüggő, vízszintes, fekete sávok borítják a testüket, amik a vedlések és a növekedés során felszakadoznak. A hasoldal fehér, mintázat nélküli.
Hosszú életű állat: fogságban akár 15-20 évig is elélhet!
A két nem viszonylag egyszerűen megkülönböztethető. A hímeh nagyobbak, erősebb testalkatúak, nagyobb, szív alakú fejük van, illetve a faroktőben jól láthatóak a herék és a hemipénisz, illetve a hasfal alján a fordított V alakú pettyek (persze a nagyobb egyedeknél). Ezzel ellentétben a nőstények kisebbek, a fejük nem olyan erős, a kloákájuknál nincsenek dombocskák. A pórusok viszont rájuk is jellemzőek: a lábukon lehet látni (a combjukon) a pettyekből álló vonalat (szintén a nagyobb egyedeken látszik jobban).
Mint minden gyíkra, a leopárd gekkóra is jellemző, hogy védekezésképp ledobja az egyébként nehéz, zsírraktárként szolgáló farkát. A letört farok 10 nap után elkezd nőni, és néhány hónap alatt teljesen regenerálódik, bár az így visszanőtt farok vastagabb lesz, és nem lesz olyan tetszetős és színes mint volt. Ha ez a farok is letörik, már nem lesz képes a regenerálódásra, mert az eredetivel szemben nem csontos, hanem porcos.
A Geckonidae családdal szemben nem összenőtt, átlátszó szemhéjjal, hanem különálló, mozgathatóval rendelkezik. A gekkók egy csoportjára jellemző tapadókorongokat sem véljük felfedezni, helyettük az ujjak jól fejlett karmokban végződnek.
Jó a szaglásuk. A szaglást az orr mellett, a szájpadláson elhelyezkedő Jacobson-féle szerv segíti.
Vedlés: addig nyalogatják és dörgölik az orrukat, míg azon a bőr fel nem szakad. Ha ez megvan, akkor a lábaikkal szedik le tovább. A leszedett bőrt megeszik. Ez a folyamat kb. 30 perc alatt befejeződik. (A vedlés szempontjából fontos, hogy a terrárium ne legyen se túl meleg, se túl száraz, mert az vedlési problémákhoz vezethet.)
A terrárium kialakítása
A leopárdgekkókat célszerű csoportosan tartani, a legmegfelelőbb az egy hím és 2-3 nőstény, de arra vigyázni kell, hogy ne legyen két hím egy terráriumban, mert rövid időn belül az egyik megölné a másikat. Ha fiatalon 2 vagy több nőstényt veszünk, akkor tartsuk őket egy darabig külön terráriumban, hogy ne nyomja el az erősebb a gyengébbet, majd miután már megfelelő méretűek, összeengedhetjük őket.
Egy ilyen csoportnak a legjobb a 70×40×40-es méretű terrárium. Itt mindegyik gekkó ki tud alakítani magának egy saját territóriumot, és elegendő búvóhely is lesz a számukra. Ezeket faágakból, fakéregből, félbetört virágcserépből alakíthatjuk ki. Vigyázzunk arra, hogy ezek az építmények stabilak legyenek, ugyanis a gekkók rengeteget szoktak ásni természetüknél fogva.
Ha fiatal állato(ka)t veszünk, akkor elegendő nekik a 40×30×30as terrárium, amit idővel (a 4-5 hónapos kor elérésével) nagyobbra cserélhetünk. Ennek is nagyjából ugyanolyan legyen a felépítése mint a későbbi végleges terráriumnak.
Itató nem szükséges, ha mégis van, egy lapos tál legyen a földre helyezve.
Az aljzat 5cm vastagságban homokból, zúzott márványból vagy homok-kavics keverékből legyen. Néhány helyre szórhatunk tőzeget, de ne a legdurvább fajtát. A terrárium hátsó oldalát ki lehet betonozni, a friss betonba kavicsokat, köveket lehet nyomni, búvóhelyet lehet benne kialakítani. Betonból a talaj egy részét is ki lehet önteni(ilyenkor keverjünk bele homokot is).
Ez a gekkófaj előszeretettel mászik fel fákra, ezért gondoskodjunk róla, hogy legyen több fa, amire fel tudjon mászni és azon aludni tudjon (a fa ne legyen vékonyabb a gekkó törzsénél, mert az kényelmetlen neki).
A terrárium szellőztetését kétféleképpen oldhatjuk meg: a terrárium tetejére, vagy oldalára ragasztott fémráccsal, vagy üveglapokkal. Figyeljünk arra, hogy csak egy helyről szellőzzön, és ne legyen huzatos (vagyis ne legyen a terrárium elején és hátulján is szellőző nyílás), mert az állatkáink megfázhatnak.
Fontos a számukra szükséges meleg elérése is. A terráriumban nappal (mivel sivatagi állatok) 28-31°C legyen, ezt este lehűthetjük akár 20-24°C is. A megfelelő hőmérsékletet normál 100wattos izzóval, vagy talajfűtővel érhetjük el (fűtőplatni, fűtőkő). A világítótest lehet egy a terráriumba belógatott, virágcseréppel letakart izzó, vagy pedig a terrárium tetejére helyezett lapos lámpa (kisállat boltokban beszerezhető). Szükségük van a napi 10-12 óra világításra is. Ilyenkor (ha van) a napozóhelyet előszeretettel használják (ld. fűtőkő). (Nekem nincs fűtőkövem, sem talajmelegítőm, de a gekkóim így is remekül érzik magukat.)
Táplálás
Táplálék
Fő a változatosság!: tücskök, viaszmoly és gyászbogár lárva (a viaszmolyból ne adjuk túlságosan sokat, mert magas a foszfortartalma), szöcske, fűhálóval gyűjtött rovarok (de nem kitinesek!), cserebogár lárva, kisebb pókok, legyek.
A gekkó méretétől és korától függően válasszuk ki a táplálékot, kisebb korában (5-6 hónaposan) a kisebb tücsköket adjuk neki 1-2 naponta, majd fokozatosan, ahogy növekszik, úgy egyre nagyobb tücsköket adjuk egyre nagyobb időközönként, így mire állatunk eléri az 1 éves kort, bátran adagolhatjuk neki a táplálékot hetente egyszer. Ha a gekkót kiskorában más eleséggel is megkínáljuk (főként a lárvákra vonatkozik), akkor, hogy az étrendje ne legyen egyhangú, néha ezekből is adhatunk neki.
Az eleséget havonta szórjuk be vitaminos porral. Ha a gekkónk tojásrakás előtt van, elengedhetetlen számára a heti kalciumos porral megszórt táplálék, de akár a friss ivóvízbe is szórhatunk egy keveset.
Ivóvíz
Állatkánk előtt mindig legyen friss víz (erre nagyon igényesek). Mivel sivatagi faj, a nagyobb vízmennyiségtől meg is ijedhet (az én gekkóim erre nem példák, én vizesedényben adok nekik vizet), ezért célszerű naponta a terrárium falát langyos, nyáron kicsit hidegebb vízzel permetezni, ugyanis előszeretettel nyalogatják a vízcseppeket (a harmatot idézi). De lehet a vizet kisebb, sekély itatókban is adni neki.
Tenyésztés
Ha a gekkók megfelelően vannak táplálva, 1 éves korukra ivaréretté válnak.
Mielőtt pároztatnánk állatainkat érdemes egy pihenőidőszakot tartani (a vadonban a szaporodási időszak december-januárra esik, ezért érdemes ekkor tartani). Ezt kezdjük úgy, hogy a hímet egy külön terráriumba tesszük kb. egy hónapra. Ezalatt az egy hónap alatt a nőstények terráriumában fokozatosan lecsökkentjük a hőmérsékletet (18-22°C-ra). A táplálékot egyszer adjunk nekik az első 10 nap után, de utána egyáltalán ne próbáljuk meg etetni őket. Fontos, hogy ilyenkor ne világítsuk meg a terráriumot és ne zavarjuk meg állatainkat, csakis a napi friss ivóvízről gondoskodjunk. A hónap végén néhány nap alatt fokozatosan állítsuk vissza a hőmérsékletet és enni is adhatunk nekik. Miután már normálisan esznek és mozognak beengedhetjük közéjük a hímet is.
Ezt követően néhány perc után szemtanúja lehetünk az első párzásnak, amit udvarlás előz meg (ez abból áll, hogy a hím elkezdi üldözni a kiszemelt nőstényt, és a farkát harapdálja). A "vemhesség" időszaka alatt gondoskodjunk a megfelelő kalciummennyiségről is!
A sikeres párosodást követően kb. egy hónap múlva a nőstény gekkó lerakja az első tojásokat. Mint a gekkók általában, ők is párosával rakják tojásaikat. Így egy egészséges nőstény akár 7-8 fészekaljat is rakhat egy nyár alatt, kb. 28 napos időközönként.
Mivel a homokba ássák el a tojásokat, ezért megkönnyíthetjük dolgunkat egy saját készítésű kb. 25×20×20as méretű "tojódobozzal". Ez a doboz legyen sötét, leemelhető tetejű. Az oldalán legyen egy akkora nyílás, amin a legnagyobb nőstény is befér. A dobozt töltsük ki 6-8cm vastagon nedves perlittel és rakjuk olyan helyre a terráriumban, amit a nőstények sokszor látogatnak, így reméljük, hogy ebbe a dobozba fogják lerakni tojásaikat. (Ennek az az előnye, hogy nem kell felésni a terráriumot a tojások után.)
Ha nem vagyunk benne biztosan, hogy lerakták a tojásokat, belenézhetünk a dobozba. Ha megtörtént a tojásrakás, akkor a dobozt szedjük ki a terráriumból és a tojásokat rakjuk át az inkubátorba.
Ügyeljünk arra, hogy áthelyezésnél óvatosan fogjuk a tojásokat, és semmi esetre se forgassuk el, ugyanis a madártojással ellentétben az embriót nem rögzíti jégzsinór, hanem a tojás falára tapadva fejlődik. Ha elfordul, akkor valószínűleg megsérül és nem fog kikelni.
Keltetés
Amikor elkezdőik a szaporodási időszak (február-május) célszerű beszerezni a keltető, vagy más néven inkubátor "alkatrészeit". Ehhez szükség lesz:
-
-
-
-
-
egy kisebb terráriumra
-
vízmelegítőre (hőszabályzós)
-
téglára
-
egy dobozra, amibe a tojásokat rakjuk (a dogoz oldalára csináljunk lyukakat)
-
valami anyagra, amibe a tojásokat helyezzük (pl.: perlit)
-
kőmérőre (hogy tudjuk hány fok van)
A terrárium/akvárium aljába helyezzük el a téglát, majd töltsük fel vízzel, épphogy csak ne lepje el a téglát. A vízbe tegyük bele a melegítőt (fontos, hogy teljesen lepje el!). A téglára helyezzük a tojásokkal teli dobozt (fontos!: a tojásokat nem szabad elforgatni, tehát óvatosan bánjunk velük! A nedves perlitbe ne teljesen ássuk bele őket. Kis félgödröcskékbe rakva sorakoztassuk a dobozban a tojásokat.) Célszerű magas oldalú dobozt választani, hátha a kis gekkók akkor kelnek ki amikor nem vagyunk otthon és esetleg belepottyannának a vízbe. Ezután helyezzük fel a hőmérőt és fedjük le a terkót.
Mivel hüllőkről van szó, fontos a keltetési hőmérséklet. 26-28° között többségben lányok, 30-32° között többségben fiúk kelnek, ezt vegyünk figyelembe. Ha vegyes szaporulatot szeretnénk az ideális hőmérséklet a 28-30°. Ügyeljünk arra, hogy a víznek melegebbnek kell lennie, mint a hőt adó párának, ezért célszerű a vizet 1-2°-kal melegebbre melegíteni.
Ha minden jól megy, ilyen körülmények között a tojások kb. 5cm-esre nőnek és a kisgekkók 45-50 nap múlva kikelnek. A frissen kikelt gekkókat helyezzük "óvodának" kinevezett terráriumba. Az első dolguk a vedlés lesz majd1-2 nap elteltével meg is kínálhatjuk őket kis tücskökkel. Ha rendesen esznek és szépen fejlődnek 1 év múlva utól is érik a szüleiket.
(Forrás: //czukki.gportal.hu) |