Achatina reticulata

F�leg Kelet-Afrik�b�l, Tanz�nia, Zanzib�r, de �tterjedt a szomsz�dos tartom�nyokba is. D�l Afrik�ban is regisztr�ltak t�bb sz�z p�ld�nyt, val�sz�n�leg 1992-ben egy �shonos eml�ssel juthattak oda.

Az Achatina Reticulata egy igen elterjedt p�ld�ny haz�nkban. Ha valaki szeretne nagyra n�v� Afrikai �ri�scsig�t, akkor mi ezt a fajt�t aj�nljuk. Ak�r 17 cm-re is megn�het fogs�gban, b�r ink�bb 13-14 cm a jellemz�, helyt�l f�gg�en. Igaz�n gy�ny�r� �llat, a feje barna, �s barna cs�k fut v�gig a h�t�n. A t�bbi testr�sze azonban vil�gos feh�r vagy feh�res s�rga kr�msz�n� �s a tapogat�inak a v�gei is vil�gosabb sz�n�ek. A h�zuk hatalmas, bord�zott, m�g a h�z mint�zata m�rv�nyos. S�rga alapon barn�s cs�kok vannak benne, melyek n�hol �sszeolvadnak �s el�fordulnak benne apr�bb p�tty�k is.

A reticulata egy rendk�v�l bar�ts�gos term�szet� csigafaj, tal�n � szereti legjobban a babusgat�st, im�dja a simogat�st �s nagyon szereti beledugni a fej�t a cs�p�g� zuhany al�. Kedvess�ge �s sz�ps�ge miatt igen k�zkedvelt �llat a csigatart�k k�r�ben. A legl�tv�nyosabb fejl�d�st az els� 6-8 h�napban �ri el, de ut�na is n� m�g. Fontos, hogy biztos�tsunk elegend� helyet a n�veked�shez, �s legyen el�tt�k mindig sz�pia. Nem aj�nlott a sz�l�kkel egy�tt tartani a kisebbeket, mert el�fordulhat, hogy b�ntj�k a kicsik a nagyokat.

Az ivar�retts�get 6-9 h�naposan m�r el�rheti, de rendszerint csak k�s�bb kezdenek el p�rozni �s szaporodni. El�g nehezen szaporodnak, �s egy �vben 2 alkalomn�l t�bbsz�r ritk�n raknak toj�sokat, amib�l nem biztos hogy az els� alom sikeres lesz. K�r�lbel�l 50-300 toj�st rak, de becsl�sek szerint az 500 toj�ssz�m sem lehetetlen. Toj�suk m�rete a 0,6-1 cm k�z�tti hossz�s�got �ri el, �tm�r�j�k kb. 0,789 cm. Toj�sainak sz�ne k�ns�rga. A nagy toj�ssz�m azonban az�rt megt�veszt�, mert sok �letk�ptelen egyed lehet k�z�tt�k.

El�fordul, hogy az igazi toj�srak�s el�tt lepotyogtatnak n�h�ny zs�rtoj�st a f�ld felsz�n�re, amik term�ketlen, puha toj�sok. Kicsi korukban sokszor �ssze tudj�k keverni a rokon�val, az Albopict�val, de err�l az �sszehasonl�t�sr�l k�sz�tett�nk cikket, amit megn�zhettek a jegyzetekben. A feln�tt csiga meglep�en k�nny� ahhoz k�pest, hogy viszonylag nagy csig�r�l besz�l�nk. A fej�k igen nagy, ebb�l kifoly�lag sz�juk nagy �s er�s.

�nmag�ra vesz�lyes csiga, mivel b�tor �s nagyon k�v�ncsi, mindenhova felm�szik �s k�nnyen leeshet a terr�rium tetej�r�l illetve egy�b balesetek �rhetik. Pont ez�rt vastag �s puha talajra van sz�ks�ge hogyha leesne akkor puh�ra essen.

Kb 25�C az ide�lis sz�mukra. Egy vizes ed�nyt is javasolt betenni nekik. Nincs sz�ks�g�k extra vil�g�t�sra, a napf�ny el�g sz�mukra. Eszt�tikai okokb�l egy akv�riumi l�mpa b�ven el�g. V�rhat� �letkoruk 5-8 �v.

ALBOPICT�VAL �S FULIC�VAL �SSZETENNI TILOS A HIBRIDIZ�CI� MIATT!

A reticul�t�k apexa s�rga sz�n�:                                  A columell�juk pedig szint�n s�rga:

A reticul�t�nak l�tezik alb�n� test� sz�nv�ltozata is, a kicsi alb�n�r�l m�r l�thattatok k�pet a cikk elej�n, itt pedig a nagyr�l l�that�:

Az alb�n� v�ltozat f�leg a k�lf�ldiek k�r�ben igen elterjedt csigafaj. Nem n�nek meg olyan nagyra mint a sima reticul�t�k, �s lassabban is n�nek. K�r�lbel�l 9-12 h�naposan v�lnak ivar�rett�.

2010-ben Csehorsz�gba �rkeztek alb�n� csig�k N�metorsz�gb�l. Nagy r�sz�k elpusztult, de n�h�nyat az�rt siker�lt felnevelni. Kb. 10-13 cm-esek voltak.

Mivel a hal�loz�s igen nagy volt, a csigateny�szt� a saj�t reticulata csig�ival p�roztatta �ket, hogy �gy �j alb�n�kat tudjon l�trehozni. Egyenl�re folyamatosan tesztel�s alatt vannak a csig�k. Szaporod�s t�rt�nt, de a kiscsig�k k�z�tt komoly szelekt�l�sra van sz�ks�g, �s ki kell v�lasztani a legmegfelel�bbeket, hogy alb�n� ut�d sz�lethessen. Szerencs�re t�bb alb�n� egym�ssal sikeresen tudott alb�n� ut�dokat l�trehozni, de n�luk is sz�ks�g van komoly szelekt�l�sra a megfelel� p�ros�t�sok kiv�laszt�s�hoz. V�s�rl�skor ez�rt legal�bb 5 csig�t javasolt venni �s legal�bb 2 gener�ci�s csig�kat amik lehet�leg ne legyenek testv�rek. Ezzel lehet n�velni a sikeres szaporod�s es�ly�t.

Teny�szt�si,tart�si felt�telek:

Aj�nlott terr�riumi m�ret: 80x35x35 vagy 100x40x40. A terr�riumba szell�z� r�csokat �rdemes beszerelni, illetve mennyezetre is lyukakat f�rni a megfelel� szell�z� m�ret miatt. Ekkora terr�riumban 4-5 �llat el�lhet. A p�ratartalom 80-85% k�z�tt optim�lis.Talajnak a legjobb valami j� nedvess�gtart� puha talajr�teg, legjobb a k�kuszrost, esetleg vegyszermentes vir�gf�ld. Dekor�ci�nak a t�zegmoha t�k�letesen megfelel a nedvess�g tart�s miatt. A Reticulata csig�kat a t�bbi Lissachatin�t�l el kell k�l�n�teni, mert a legt�bbj�kkel k�pes hibridiz�lni. (tal�n a leggyakoribb hibrideket fulica csig�kkal alkotj�k)

Teny�szt�s:

A toj�sokat �rdemes keltet�ben tartani megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt, �gy nagyobb es�ly lesz arra,hogy kikelnek a csig�k. A kikelt csig�kat �rdemes egy nagy terr�riumba helyezni,mert zs�folt helyen k�nnyen elpusztulhatnak. Ami m�g fontos, hogy nehogy t�ls�gosan r�nyomjuk a talajt a toj�sokra mert a kiscsig�k megfulladhatnak benne.

A kiscsig�k kb. 10-20 nappal lerak�s ut�n kelnek ki. Keltet�ben 24-25�C-on �tlagosan 18 nap alatt kelnek ki. Hogyha a h�m�rs�kletet megemelj�k 26-27�C-ra akkor valamivel r�videbb lesz. 28�C f�l� azonban ne emelkedjen a keltet�ben a h�m�rs�klet. A p�ratartalmat el�g 50-60%-on hagyni. A kikelt csig�k kikel�skor 0,687 cm-esek, de egy h�ttel kel�s ut�n a felsz�nre kim�szva m�r 1,033cm-esek lehetnek. Amennyiben sok toj�s lesz, �rdemes k�l�n nevel� terr�riumokba helyezni �ket. A kicsiket eleinte el�g 50 csiga/terr�rium ar�nyba helyezni, k�s�bb 30 csiga/terr�riumba. V�g�l 10 csiga/terr�rium lesz az optim�lis ar�ny. Nagy es�llyel el is pusztul a csig�k nagy r�sze. Ami nagyon fontos, hogy legyen megfelel� kalcium forr�s sz�mukra. Minden hiba azonnal megmutatkozik �gy, hogy a csig�k nem n�vekednek megfelel�en. Fontos a rendszeres etet�s.

Teny�szt�si meg�llap�t�sok:

A k�vetkez� adatok 2008-ban lettek felm�rve.

�letkor napban megadva/Hossz�s�g cm-ben:

10/1,365

22/2,317

29/2,650

35/3,119

42/3,969

56/4,286

63/4,523

90/4,494

98/5,255

Ezut�n el lett adva.

  Forr�s: facebook, AKC- Afrikai �ri�scsiga (Ach�t csiga) Kedvel�k Csoportja