A grg tekns
Szrmazsa:
Minden ktsget kizran a legismertebb, legkedveltebb szrazfldi teknsk itt Eurpban. Viszonylag nagy tmegben fordulnak el az egsz Balkn-flszigeten, tovbb Dl-Olaszorszgban. Klnsen az elhagyatott kaszlkon, gymlcsskben bukkanhatunk rjuk. Kt csoportra lehet osztani a grg teknsket.
Testfelpts:
A grg teknsk htpnclja magas, mint ltalban minden szrazfldi tekns. Az llatok farka felett lv pajzs osztott, kt darabbl ll. Nem gy mint a hozzjuk nagyon hasonlt mr teknsk amely egy darabbl ll. Az ivarrett llatok tavasszal, prilis elejn przanak, s kora nyron rakjk le majdnem gmbly tojsaikat a laza avar, tzeg vagy fld kz. Egy-egy nstny vente 8-15 tojst tojik. A fiatal-mindssze 2,6-3,0 cm tmrj-teknsk augusztus vgn, szeptember elejn kelnek ki a tojsbl. A fiatalok s az ivarrett pldnyok ks sszel tli pihenre vonulnak, pl. kidlt fk gykerei kz, mskor a szl ltal sszehordott, vastag avarpaplan vagy egy elhagyatott szalma vagy sznaraks al.
Hm vagy nstny?
A hm s a nstny grg teknst kicsit nehz megklnbztetni. A hmnek hosszabb a farka s nem n meg akkorra, mint a nstny. A haspnclja homor, mg a nstny inkbb dombor vagy egyenes.
Cites 2. engedly
Minden Testudo faj, gy a grg tekns is a CITES 2. kategrijban van. Az Eurpai Uni 1997-ben a vdelmi listjn az A kategrijba sorolta be. gy ugyan olyan vdelmet lvez, mint a hprduc s ms veszlyeztetett faj. Ez azrt is volt indokolt, mivel a termszetes lhelyeiken az ember mr annyira beavatkozott a termszetbe, hogy a tllsk kerlt veszlybe. A szigor vdelem eltt az emberek a mezn sszefogdostk a nem tl frge llatokat s eladtk j pnzrt llatkereskedknek. Idvel azonban szinte teljesen eltntek a mezkrl ezek a pnclosok.
A grg tekns tpllkozsa:
A grgi teknõsk szinte kizrlag nvnyi tpllkot fogyasztanak. Ezt szzalkos eloszlsban gy nz ki: 80% rostban gazdag nvnyi tpanyag, 15% zldsgek, 5% gymlcsk. Ezt a teknõstartk gyakran hibsan rtelmezik s llataik szmra heti egy gymlcsnapot iktatnak be. Helyesebb, ha az llatok minden nap a feni szzalkos eloszlsban kapjk a zld nvnyeket, a zldsgeket s a gymlcsket is. A megfelelõen sszelltott keverkbõl a teknõs ignyeinek megfelelõen fog vlogatni. A teknõsk ignylik a tpllkkal bevitt vizet, amit vegetcis vznek neveznk. A rostban gazdag, zld nvnyek, amelyekben esetleg mg a lignifikci is elõrehaladottabb, jelentõsen cskken a vegetcis vz mennyisge. Ez a vakblemsztsben okozhat zavarokat. Ezt az ivvz nem ptolja. Ha csak rostban gazdag leveleket kap, s nem jut elegendõ zldsghez vagy gymlcshz vgblopstipatio alakulhat ki. A kizrlagos gymcsevs az llatokra nzve szintn kros ugyanis a magas vegetcis vztartalma hasmenst, cukortartalma pedig a mj elzsrosodst okozhatja.
Etethetõ nvnyek: A teknõsk etetsre vadon termõ, nem vegyszerezett nvnyek, termesztett zldsgek s gymlcsk hasznlhatk fel. A vadon termõ nvnyek kzl a pitypang az egyik leggyakrabban alkalmazott teknõstakarmny. A pitypang tavasszal s nyron is gyûjthetõ. A teknõsk a leveleit s a virgt egyarnt elfogyasztjk. A pitypang kalcium foszfor arnya kedvezõ. Szinte egsz vben gyûjthetõ tykhr. Nyri idõszakban az tifûfajok is megtallhatk s gyûjthetõk. A termesztett zldsgek szles vlasztka ll rendelkezsnkre. A teknõsknek adhat salta, paradicsom, cukkni, srgarpa. A gymkcsk kztt az alma, krte, srgabarack, õszibarack a javasolt. gyeljnk arra, hogy ezeket a zldsgeket, s gymlcsket biopiacon vsroljuk, mert az zleteben kaphatakat tlzottan vegyszerezik s ezek a toxikus anyagok akr a teknõs elpusztulshoz is vezethetnek.
Vitamin s svnyianyag kiegszts: A szrazfldi teknõsk igen sok kalciumot ignyelnek a tpllkukban. A megfelelõ mennyisg elengedhetetlen a pncl egszsges fejlõdshez. A kalciumhiny a pncl elpuhulshoz s deformcijhoz vezethet. A termszetes lõhelyen a nvnyekben akr 4-5:1 is lehet a kalcium-foszfor arny. A fogsgban tarott llatoknl figyenli kell a megfelelõ kalciumkiegsztsre. Ez megoldhat boltban vsrolt kalciumporral, nagyon j megolds mg a fõttjs hjt porr trni mozsrban s ezzel szrni meg a tpllkot. A flre rdemes szrni sszetrt szpit, vagy mszgritet, amibõl az llat kedvre eszegethet, ha szksge van r. A kalcium beptshez kksg van D3 vitaminra. A szabad tren tartott llat ezt a napbl nyeri ki. Ha teknõsnket terrriumban tartjuk szksg van egy napfnyspektrum fnycsõre. Ha nem kap elegendõ mennyisgû D3 vitamint az kalcium-anyagforgalmi betegsgekhez vezethet.
Nagyon fontos a terrriumban tartott llatoknl a vitamin kiegszts is. Tbbfle vitaminksztmny van a piacon. A legtbben azonban a (tbbek kztt: Storhelyi Tams – az egyik legnagyobb hllõszaktekintly) a Korvimin ZVT + Reptile elnevezsû vitaminksztmnyt ajnljk. A vitaminkiegsztssel azonban vigyzni kell, mert knnyen tl lehet adagolni, fõleg az A vitamint, ami komoly problmkat okozhat. ppen ezrt a vitamin kiegszts hetente 3 alkalommal javaslom. Finoma meg kell hinteni vele a tpllkot.
Az etets gyakorlata: A teknõsket naponta friss tpllkkal kell megknlni. A frissen gyûjttt zld nnnyek leveleit a kisebb teknõsk rszre fel kell aprtani. A zldsgeket meg kell mosni, majd az uborkt s a tkflket fel kell szeletelni. A gymlcsket szintn el kell mosni s a fent emltett arnyban elekverjk, majd megszrjuk magas kalciumtartalm kiegsztõvel. A keverket a reggeli rkban kell a teknõsk el tenni. Fontod hogy minig legyen friss vz llataink elõtt, mert rendszeresen isznek. Mivel az llott vizrt nem szeretik rdemes minden nap az etetssel egy idõvel a vizt is kicserlni.
Szabadtri tarts:
A legjobb ha llatainkat tavasztl szig a szabadban tartjuk. Erre tkletesen megfelel a kertbl elkertett 2-3 nm-es terlet. Ezt a terletet prbljuk gy elhelyezni, hogy az egyik fele mindig legyen rnykban, klnben llatunk egy forr nyri napon knnyen hgutt kaphat. Fontos hogy a kertst olyan anyagbl csinljuk, amin a tekns nem tud tmszni s olyan mlyen kell rgzteni, hogy ne tudjon alatta kisni.
Ha teknsnk mg nem rte el a 200-250 gr. slyt, fontos, valamilyen hlval kell befedni a helyt. Erre tkletesen megfelel pl. a csirkehl. Tbbszr is elfordult mr hogy a kis teknst elvitte egy madr, egy macska, vagy valamilyen rgcsl. Persze egy bizonyos mret s sly utn ettl mr nem kell tartanunk. Mindenkppen biztostanunk kell teknsnk szmra valamilyen bvhelyet, ahov el tud hzdni az es, vagy a tz nap ell. Figyeljnk r, hogy mindig legyen eltte egy tlban friss vz. Tegynk be neki egy lapos kvet, amelyen kedvre stkrezhet. A terletet rdemes nvnyekkel, bokrokkal beltetni, mert nemcsak eszttikus ltvny, de az llat is szvesen hsl a ezek rnykban. Arra mindenkppen figyeljnk, hogy ezek a nvnyek ne legyenek mrgezek. Minden nap etessk teknsnket, br azt is j megolds, ha olyan helyen alaktjuk ki lakhelyket, ahol termszetesen n a pitypang, lhere, tykhr, tif-flk. Szabadtri tarts esetn vitamin s svnyi anyag-ptls nem szksges. Itt ugyanis a napbl, a talajbl s a nvnyekbl ki tudja nyerni ezeket.
Terrriumi tarts
Ha teknõsnk nem alszik tli lmot esetleg nincs lehetõsgnk a szabadtri tartsra akkor tarthatjuk egy szmra megfelelõen kialaktott s berendezett terrriumban is.
A terrrium mrete: Mivel egy viszonylag nagytestû fajrl van sz ltalnossgban azt mondhatjuk, hogy minl nagyobb annl jobb. Egy, kb. egy ves pldnynak egy 40 x 60 cm alapterletû terrrium is elg (br ez fgg az llat mrettõl, mert a korbl erre csak kb. lehet kvetkeztetni), egy kifejlett pldnynak azonban legalbb 1 m2 alapterletû hely szksges.
A terrrium anyaga lehet veg , fa, vagy brmi ms, br ajnlatos csak az egyik oldalt kszteni vegbõl ,mivelt gy az llat sokkal nyugodtabb lesz mert nem fog krben kiltni s a fellet nem fog tkrzõdni.
A terrrium talaja: Mindenkppen kerti fld, vagy erdei fld legyen. A grgteknõs gyakran eszik fldet, ugyanis ebbõl prblja kielgteni svnyianyag szksglett. A homok, kavics, fakreg teljesen rossz megolds, mivel svnyianyag tartalmuk nincs s blelzrdst okozhatnak, ha az llat lenyeli. A virgfld szintn nem megfelelõ megolds mûtrgyatartalma miatt. A talaj vastagsga 10-20 cm legyen, de egyes rsok akr 30cm-t is ajnlanak. Szrjunk szt a felsõ rtegekben mszgritet, sszetrt szpit, hogy ezzel is nveljk az svnyi anyag tartalmat. Mivel a fld gyorsan kiszrad hetente egyszer permetezzk meg langyos vzzel.
Fûts, vilgts: A terrriumban napkzben 28-30, jszaka 18-20 foknak kell lenni. A megfelelõ hõmrsklet nagyon fontos mert alapvetõ felttele az llat emsztsnek s minl megfelelõbb, az llat annl mozgkonyabb. Ezt knnyedn elrhetjk egy 40-60 W-os izzval. Ez lehet valamilyen specilis terrriumi izz (pl.: Exo Terra Sun glo), vagy egy egyszerû spot izz is. A melegtõt a terrrium egyik oldaln helyezznk el, ezltal a msik oldalon alacsonyabb lesz a hõmrsklet, klnbz hmrsklet terletek alakulnak ki, gy az llat ki tudja vlasztani a neki pp megfelelt. A teknõsknek szksgk van ezen kvl valaamilyen specilis napfnyspektrum terrriumi fnycsõre (Exo Tera Repti Glo 5.0, Sera UV Terra Special). Ezek a fnycsvek hõt nem adnak le teht fûtsre nem alkalmasak. Viszont hasznlatuk elengedhetetlen, mivel innen jutnak az llatok D3 vitaminhoz, ami elengedhetetlen felttele a kalcium beplsnek. Lteznek mg az gy nevezett fmhalogn izzk, ezek kpesek legjobban utnozni a napot, de az ruk nagyon magas. Inkbb klfldn elterjedtek. Elegendõ, ha napi 8 rt vilgtunk egy melegtõ izz s egy fnycsõ kombincijval. rdemes beszerezni egy idõkapcsolt, gy teljesen pontosan be tudjuk lltani a „nappal-jszaka” ciklust.
Berendezs: Fontos a terrrium helyes berendezse, mivel gy tudjuk utnozni az llat termszetes krnyezett. Szksgnk lesz egy lapos kõre melyet a melegtõ lmpa alatt kell elhelyezni s teknõsnk szvesen fog stkrezni rajta. Itt a hõmrsklet elrheti a 45 fokot is. A terrrium hûvsebb felben ki kell alaktani valamilyen bvhelyet ahov az llat be tud hzdni, ha ignye van r. Erre a clra tkletes egy flbevgott cserp, sokan hasznlnak flbevgott kkuszdit, de lehet kapni terrarisztikai boltokban mûgyantbl kszlt termszetes kinzetû hllõbarlangokat is. Fontos, hogy mindig legyen a terrriumban friss vz. A szrazfldi teknõsk nha meglehetõsen sokat isznak. Br ez egynenknt vltoz. Erre a clra brmilyen kis lapos tl megfelel, pl: befõttes veg teteje, de az llatkereskedsekben is lehet kapni mindenfle sznû, mretû, s formj tlakat. A vz ne legyen tl mly, mert az llat megfulladhat. Dekorcinak hasznlhatunk kavicsokat, fagakat, szõlõtõkt. Tehetnk be nvnyeket is, de csak gy hogy teknõsnk ne frjen hozz, klnben gyorsan letiporja. Az egyik sarokba tetetnk egy nagyobb mark sznt, amiben szvesen elbjik.
 |
 |
(Forrs: Borics Pter Balzs, http://gorogteknos.uw.hu)
|