Gabonasikl� tart�sa

A gabonasikl� (Pl.: Pantherophis guttatus guttatus; a.:Corn snake), mint h�zikedvenc

Eme impoz�ns �s b�k�s k�gy�fajjal j�magam 2002-ben tal�lkoztam el�sz�r. Akik a terr�riumi ki�ll�t�sokat, h�ll�s rendezv�nyeket l�togatj�k, �ltal�ban biztos �sszefutnak eme faj k�pvisel�ib�l minden ilyen alkalmon n�h�nnyal. Akkor m�g nem tudtam, mennyire k�zkedvelt, mennyire sokfel� ismert, �s mennyi v�ltozata van mind sz�nek, mind mint�k (l�sd: a gabonasikl� sz�nv�ltozatai c�m� cikk) tekintet�ben.

A gabonasikl�k megismer�se k�zelebbr�l persze nem ment azonnal, 2003-ban egy �l� kis�llat-ki�ll�t�son m�r k�t p�ld�nyt l�ttunk vend�g�l. Ott kezd�d�tt a szerelem. Ott egy h�t alatt (minden nap ott voltam fel�gyelni) v�gre t�bb alkalmam ny�lt a sikl�t l�tni, fogni, �s bar�tkozni vele. B�r sok embert visszatasz�t, hogy ragadoz�, vad�szik, �l� �llatokat �l meg az�rt, hogy t�pl�lkozhasson, ez valahogy engem mind�ssze �mulatba ejtett. Belegondolni abba, hogy amit rengeteg ember csak a telev�zi�ban l�t (mag�t a zs�km�nyejt�st), �n otthon is n�zhetem �l�ben, ez a lehet�s�g leny�g�z�tt.

K�s�bb, ahogy megismertem a sikl�kat, megleptek az energiatakar�kos anyagcser�j�kkel, a felesleges kapkod�st�l �s ugrabugr�l�sokt�l val� tart�zkod�sukkal. A r�gcs�l�k, a halak, akiket addig, mint h�zi kedvencet ismertem, mind „j�pofa”, izg�-mozg� �llatok voltak a sikl�khoz k�pest. Ugyanakkor l�ttam ki�ll�t�son p�kokat, akik ha �pp nem t�pl�lkoztak, vagy valami komoly okuk nem volt a mozg�sra, szint�n szobork�nt, mozdulatlanul voltak a hely�k�n. A sikl�k valahogy a k�t v�glet k�z�tt, a nyugodts�got, a t�relmet, de nem az „�lettelenbe mereved�st” sugallt�k nekem. Ez is egyik oka, hogy k�s�bb magam is sikl�tart� lettem.

A faj le�r�sa

A gabonasikl� (Pantherophis guttatus guttatus, vagy „le�nykori nev�n” Elaphe guttata guttata) a h�ll�k oszt�ly�n (Reptilia) bel�l a k�gy�k k�z� (Srepentes), ezen bel�l pedig a val�di sikl�k (Colubridae) csal�dj�ba tartoz� faj. K�zepes termet� sikl�, �ltal�ban 100-120 cm k�r�lire n�nek, de ak�r 160-70cm-re is megn�hetnek.. A kifejlett h�mek �ltal�ban hosszabbak, mint a vel�k egyid�s n�st�nyek.

Sz�nezete

Alapsz�ne �ltal�ban a vil�gos pirost�l a sz�rk�ig hajl� �rnyalat, vagy t�bb ilyen sz�n kever�ke, h�t�n �ltal�ban s�t�tebb v�r�s, fekete kont�rral „k�rberajzolt” nyeregfoltok tal�lhat�k. A haspajzsok �ltal�ban fekete �s feh�r, szinte egyedenk�nt v�ltoz� mint�zatot alkotnak. F�nyk�p alapj�n k�nnyebb �ket azonos�tani, akinek t�bb sikl�ja van, �ltal�ban a mint�zat szerint ismeri, �s meg tudja k�l�nb�ztetni �ket.

Ivari k�l�nbs�geik a gyakorlatlan szemnek szinte felismerhetetlenek. B�bi sikl�k eset�ben m�g a rutinos szeml�l� is k�nnyen t�vedhet. Val�j�ban a k�l�nbs�g mind�ssze annyi, hogy a h�m sikl�ink farokhossza ar�ny�ban nagyobb, mint a n�st�nyek�. Ezt �gy kell �rteni, hogy ugyanolyan (pl. 120cm) m�ret� sikl�k eset�ben a h�m farka (a klo�k�t�l a farok v�ge fel�) hosszabb, �s a farok t�ve a n�st�ny�n�l vaskosabb. Persze egy�rtelm�, biztos k�l�nbs�get �llatorvos, vagy avatott teny�szt� tud tenni, az �gynevezett „szond�z�sos” m�dszerrel. Szokt�k mondani: a szem csalhat, de a szonda nem hazudik”.

A magam tapasztalat�ban m�r arra is volt p�lda, hogy megszond�ztunk egy sikl�t, t�bb alkalommal is, �s �sszehasonl�tottuk m�s, ismert ivar� sikl�k szond�z�s�val a „kapott eredm�nyt”. Egy�rtelm�en h�mnek v�lem�nyezt�k. Majd egyszer csak letojt. Ennyit a szakembers�gr�l. Ugyan l�ttuk, hogy kell, tudtuk mit n�zz�nk… m�gis k�pesek voltunk elt�veszteni.
A h�mek fark�ban l�v� p�rz�szervet, a hemip�niszt egy�bk�nt (f�leg fiatal korban) k�zzel is el� lehet csalni, ez is „biztos” t�mpontot ad az ivarok megk�l�nb�ztet�s�hez. A n�st�nynek nincs ilyen villa alak�, hossz�k�s szerv a farkinc�j�ban. Egy �v alatti sikl�k eset�ben el�szeretettel haszn�ljuk ezt a m�dszert is, mert gyors, egyszer�, �s v�lhet�leg kevesebb kellemetlens�ggel j�r az �llatka sz�m�ra, mint az eszk�z�s beavatkoz�s.

Sz�rmaz�sa

A gabonasikl� az Amerikai f�ldr�sz, �szaki fel�nek �llata, az eddig �ltalam fellelt szakirodalmak alapj�n az USA Keleti harmad�nak D�li fel�ben jellemz�.
A term�szetben a m�rs�kelt �g�vi erd�k (f�k�nt lombhullat�k) �s erd�sz�lek lak�ja. Emberlakta ter�leteken az emberek tev�kenys�ge nyom�n megtelepedett r�gcs�l�kat (magt�rak, takarm�nyt�rol�k) puszt�tja, ez�rt akik ismerik, �r�lnek a jelenl�t�nek.
A h�m�rs�klett�l f�gg�en a nap b�rmely szak�ban akt�v lehet, �gy �l�hely�n szinte b�rmilyen id�pontban tal�lkozhatunk vele.

Tart�sa

Sikl�inkat az egyszer� etet�s, kezel�s, �s megb�zhat� feljegyz�sek lehet�s�g�t biztos�tand�, legink�bb egyes�vel szoktuk elhelyezni. HA t�bb hasonl� kor�, azonos ivar� �llatot tartunk, �s t�bb id�nk van vel�k foglalkozni, ak�r t�bb sikl�t is tarthatunk egyazon terr�riumban.
B�bi sikl�kat, ak�r keresked�sb�l, ak�r teny�szt�t�l v�s�roljuk, �ltal�ban kis m�anyag dobozban vissz�k haza. Ez a doboz n�h�ny h�napos kor�ig megfelel� sz�ll�s lehet a sikl�nak. A dobozb�l, a n�veked�ssel „ar�nyosan”, el�sz�r egy kisebb terr�riumba c�lszer� tenni az �llatk�t, majd k�s�bb, ha azt is kin�tte, akkor a ”v�gleges”, nagym�ret� terr�riumot foglalhatja el. M�retek tekintet�ben c�lszer� igyekezni, hogy a terr�rium (ak�r a kicsi, ak�r a v�gleges), lehet�leg a bele ker�l� �llat hossz�val ar�nyos legyen. Teh�t, ha egy 50cm k�r�li kis sikl�nak k�sz�t�nk/v�s�rolunk terr�riumot, akkor lehet�leg ne legyen r�videbb enn�l a testhosszn�l. De sokkal nagyobb sem. T�l nagy terr�riumban „elveszik” az �llat, mindamellett nagyon f�l�nkk� v�lik, elb�jik, mint a term�szetben. T�l kis terr�rium eset�n pedig szem�lyes territ�riumnak, "intim z�n�nak" tekinti az eg�sz terr�riumot, �gy minden beny�l�st, minden mozg�st a terr�riumon bel�l k�tf�lek�ppen fog azonos�tani: vagy t�pl�l�k, vagy ellens�g. Mivel a kis helyen m�r elb�jni nem tud, v�dekez�sk�ppen l�tszat-, vagy val�di t�mad�st ind�t. Amit persze mi, gazdik, nem szeret�nk.

Kifejlett �llatok eset�ben a fellelhet� szakirodalmak kisebb elt�r�sekkel ugyan, de valamivel a teljes testhossz m�ret�n�l kisebb terr�rium �lhosszt javasolnak. Azaz a 120 cm-s sikl� lak�s�ul a legt�bb szakirodalom 80-110cm hossz�, �s 30-50cm sz�les terr�riumot javasol. Mindenhol hozz�teszik, hogy amennyiben tudunk nagyobbat, az nem baj. Min�l nagyobb a terr�rium, ann�l k�nnyebb megoldani, hogy ne mindenhol legyen egyforma meleg benne.. Pl. egy hosszabb terr�rium egyik „oldal�ban” spotl�mp�s megvil�g�t�st alkalmazva egy meleg napoz�helyet tudunk kialak�tani, m�g a m�sik v�g�ben s�t�tebb �s h�v�sebb van. A sikl� meg eld�nti, hol akar lenni. Eredend�en az em�szt�s�hez a 22�C megl�te fontos, �gy enn�l melegebb, 23-30�C k�z�tti h�m�rs�klettartom�nyt �rdemes megc�lozni a terr�rium �s a f�t�se megtervez�sekor. A szell�z�s m�g egy komoly dilemma, a tervez�skor erre �gyelni kell.. Lehet�leg p�r�s maradjon a terr�rium leveg�je (valamivel p�r�sabb, mint a szob�nk), de ne legyen g�zf�rd�. HA kev�s a szell�z�s, pen�szt fogunk tal�lni.. ha huzat van, megf�zhat a sikl�nk. R�ad�sul feleslegesen f�t�tt�nk.

Magyarorsz�gon van t�rv�ny, ami szab�lyozza az �llattart�s ezen (megfelel� hely kialak�t�sa) r�sz�t. Mikor �n a sikl�kkal kezdtem ismerkedni, akkor m�g csak a vesz�lyes �llatokkal kapcsolatban volt ilyen t�rv�ny, abban a k�gy� testhossza, mint a terr�rium MINIM�LIS hossza volt meghat�rozva. A k�gy� hossz�nak fele, mint a terr�rium sz�less�g�nek minimuma. Ugyanakkor a terr�rium magass�ga szint�n a k�gy� hossz�nak a fel�vel volt hasonlatos a t�rv�nyben.

�gy konkr�tan �n 2-3 feln�tt �llatnak (de m�r egynek is) egy 150x70cm alapter�let�, �s 60cm magas terr�riumot �p�tettem. Egynek teljesen k�nyelmes, de 2-3 feln�tt �llat is tal�l mag�nak benne teret �s b�v�helyet (persze megfelel� h�tterez�s, teraszok, �s m�sz��gak alkalmaz�sa mellett.
M�sik komoly k�rd�s, a terr�rium anyaga.. �veg, vagy fa? �ltal�ban eme kett� anyagot haszn�ljuk. A b�torlap, OSB-lap l�nyegesen olcs�bb �s sok esetben k�nnyebben kezelhet�, megmunk�lhat� (�s adott baj est�n k�nnyebben p�tolhat�), mint az �veg. Az �veg egy�bk�nt sz�p, �s v�zhatlan (ami a b�torlappal kapcsolatban sajnos nem mondhat� el, �s a p�r�s k�rnyezet id�vel t�nkreteszi a b�torlapot). R�szletesebben a terr�rium m�reteir�l, k�sz�t�s�r�l k�l�n cikk�nk foglalkozik.

Terrarisztik�val foglalkoz� bar�taim, ismer�seim, �s az elolvasott szakirodalmak alapj�n k�t alap-talajt „l�tok” gyakorinak: f�ldes, �s f�ld n�lk�li talajt. A f�ldes talaj vir�gf�lddel kevert feny�k�reg, vagy vir�gf�lddel kevert k�kuszrost, vagy vir�gf�lddel kevert kavics, vagy vir�gf�lddel kevert t�zeg szokott lenni.

A f�ld n�lk�li talajk�nt �ltal�ban egyszer�bb, �s kev�sb� „s�ros” benyom�st kelt� k�kuszrost, t�zeg, feny�k�reg, esetleg kukoricacsutka-alom haszn�latos.

A beszerezhet� talajfajt�k k�z�l a magam r�sz�r�l a k�kuszrostot szeretem legink�bb, mert kis t�sk�ban hazavihet�, kev�sb� poros, �s el�g apr� „szem�”. K�nny� tiszt�n tartani, nem jellemz� r� a pen�szed�s.

Ami fontos: ne legyen poros, �s ne pen�szedjen.

Terr�riumunkat (m�rett�l f�ggetlen�l) c�lszer� �gy berendezni, hogy a sikl� biztons�g�rzete meglegyen, azaz tal�ljon egy olyan kis zugot (vagy lehet�leg t�bbet), ahol �gy �rzi, biztons�gosan elb�jt. Ez lehet egy f�lbev�gott, vagy fejre ford�tott, ak�r eszkim� kunyh�t ut�nz� vir�gcser�p is, de egy nagyobb darab fa�g is, ami alatt „l�thatatlann�” tud v�lni.
Mindenk�ppen kell egy megfelel� m�ret�, vagy flancosabb terr�riumban t�bb k�l�nb�z� „f�rd�t�l”, itat�t�l, Amelyikben elf�r a sikl� �sszetekeredve (vedl�s el�tt, pl�ne nagy melegben k�pesek �r�kon �t a v�zben f�rdeni), �s amiben lehet�leg friss iv�v�z legyen mindig az �llat el�tt. Egy r�gi mond�s, egy terrarista t�rsamt�l hallottam:
„CSAK OLYAN V�Z LEGYEN AZ �LLATOD EL�TT, AMIT TE IS MEGINN�L!!!”

Ha a h�tteret nem tudjuk teraszosra elk�sz�teni, vagy csak az otthonoss�got akarjuk m�sz��gakkal n�velni, �gyelj�nk az �gak r�gz�t�s�re. Kellemetlen azt l�tni iskol�b�l, munk�b�l haza�rve, hogy kedvenc�nkre r�borult a m�sz��gk�nt betett fadarab. �s kellemetlen, mikor a felborult terept�rgy agyonnyomja, vagy megsebes�ti kedvenc�nket. Ez�rt is szeretem a b�torlapb�l k�sz�lt terr�riumokat: lehet a falakhoz, a plafonhoz csavarozni a terept�rgyakat. Egy�bk�nt az �j �llattart�si t�rv�ny el��r terr�riumonk�nt/�llatonk�nt K�T olyan „teraszt”, napoz�helyet, amit k�nyelmesen tud haszn�lni a sikl�. Mag�nak a t�rv�nynek c�lszer� ut�nan�zni egy t�rv�nyt�rban, vagy (mint �n is tettem), a terrarisztik�val foglalkoz� oldalak valamelyik�n.

Az akvarisztik�b�l m�r ismer�s volt sz�momra, hogy a terr�riumba helyez�s el�tt c�lszer� minden (f�leg term�szetb�l, erd�b�l hazahozott) t�rgyat valahogy lefert�tlen�teni, cs�r�tlan�tani (steriliz�lni). T�bb szakirodalomnak is nevezhet� cikk �rja a forr�z�st, m�shol a mikrohull�m� s�t�t javasolj�k, de az egyszer�, k�nyelmes, �s biztons�gos m�dszert Dr. G�l J�nos �s K�sa G�bor cikkeiben olvastam: Frontline spray. Elegend� ezzel bef�jni, megd�rzs�lni az adott k�vet, fa�gat (persze megmos�s, �s „kapar�sz�s” ut�n), a nem k�v�natos atk�k elpusztulnak.

Takarm�nyoz�s

Sikl�inkat terr�riumunkban c�lszer� a testm�ret�kh�z ar�nyosan megfelel� eg�rrel, esetleg kisebb patk�nyokkal, a sikl� kor�t�l, m�ret�t�l, kond�ci�j�t�l, �s az egyszerre elfogyasztott t�pl�l�k�llat mennyis�g�t�l f�gg�en 4-14 naponta (kicsiket gyakrabban, a feln�tteket m�r ritk�bban) etetni. A term�szetben ugyan megesznek ak�r kisebb madarakat, fi�k�kat is, ha siker�l zs�km�nyolniuk ilyet, de terr�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt a h�ll�s boltokb�l legegyszer�bben �s olcs�bban ezen t�pl�l�k�llatokhoz jutunk hozz�, ugyanakkor a madarak t�bb szakirodalom egy�ttes v�lem�nye szerint komolyabb fert�z�svesz�lyt hordoznak, mint a r�gcs�l�k. T�bben besz�moltak ver�bbel vagy napos csib�vel val� etet�s kapcs�n h�g, b�z�s �r�l�kr�l, ami szobai tart�s sor�n nem k�v�natos dolog.

Hallottam p�r embert�l, hogy „fogott” eg�rrel etetnek. �n is pr�b�ltam a dolgot. �lve fog� eg�rcsapd�t �ll�tottam, a befogott egereket sajnos sok esetben bolh�snak l�ttam. Ezen k�v�l l�ttam m�r atk�s egeret is, azt se sz�vesen adn�m a k�gy�imnak. �s ebb�l kiindulva nem is tartom valami biztons�gosnak a vadon fogott takarm�ny�llatokat. Ak�r a beteg, ak�r a gyan�san sov�ny eles�g�llat okozhat nek�nk, h�ll�tart�knak meglepet�st, amennyiben sikl�nk is megbetegszik. Ez�rt is c�lszer� megb�zhat� teny�szetb�l, keresked�sb�l beszerezni a takarm�nyt. Gyakran mer�l fel a k�rd�s, f�leg kezd� h�ll�tart�kt�l, hogy pl. �zeltl�b�akat adhatnak-e a gabonasikl�nak. Tapasztalataim szerint a rovarokat nem ett�k meg a sikl�im. Sz�momra meglepet�sk�nt azt olvastam t�bb helyen, hogy term�szetes �l�hely�k�n a fiatal sikl�k k�pesek kis gy�kokat zs�km�nyolni.
Magyarorsz�gon a gy�kok, csak�gy, mint a t�bbi h�ll� (�s a k�t�lt�ek is!) v�dettek, befog�suk, begy�jt�s�k tilos!!!
T�bb alkalommal okozott kellemetlen perceket a 4 sikl� etet�se, amikor ugyanazon nagy terr�riumban laktak. El�fordult, hogy ugyanazt az egeret kapt�k el, vagy a m�r le�lt egeret egym�st�l vett�k el. Hallottam m�r olyanr�l is, hogy k�t sikl� ugyanazt az egeret kezdte el nyelni, �s ebb�l tragikus baleset lett.. egyik sikl� lenyelte a m�sikat. L�tni ilyet nem l�ttam, de �pp ennek, �s a m�r eml�tett „egym�s el�l val� levad�sz�s, er�szakos rabl�s” elker�l�se v�gett javaslom azt, amit a szakirodalmak is: egy dobozban, vagy egy terr�riumban egyszerre csak egy sikl�t etess�nk. Aki ezt nem tudja egyazon id�ben megoldani, annak javaslom, hogy egyszerre egy �llatot vegyen ki a terr�riumb�l, �s etessen m�anyag dobozban. Majd ut�na a j�llakott �llat mehet a hely�re, �s a k�vetkez�t etesse. �gy nincs f�lre�rt�s, l�tjuk, melyik mit �s mennyit evett, ugyanakkor nem szedik el egym�st�l a kaj�t.

Teleltet�s

A jobb teny�szeredm�ny, a j� szaporulat egyik el�felt�tele a teleltet�s. A term�szetben is m�rs�kelt �vi sikl�k t�len pihennek, elb�jnak a hideg el�l, a f�ld reped�seibe, od�kba, gy�kerek al�, ahol v�delmet tal�lnak a kem�ny fagyok el�l, �s ahol lelassult �letm�k�d�sekkel t�li �lomban t�ltik a hideg, mozg�sszeg�ny h�napokat. Ezt a h�v�s, koplal�s id�szakot szoktuk „ut�nozni” azzal, hogy egy-egy m�anyag dobozba (persze lehet m�sba is, de nekem ez v�lt be) teszem �llatk�imat, �s az �sz v�g�n m�r 3-4 h�tig nem kapnak enni, hogy ki�r�lj�n a b�lrendszer�k. Azt�n, mikor m�r a t�l j�n, a m�anyag dobozokkal egy�tt (de tov�bbra is egy doboz – egy sikl�) mennek a pinc�be, ahol a k�nyelmes, kellemes, fagymentes 9 – 14�C-os h�m�rs�kleten, ar�nylag s�t�tben t�ltenek 2-3 h�napot koplalva. Iv�vizet ilyenkor is c�lszer� az �llatoknak biztos�tani, b�r konkr�tan l�tni egyszer sem l�ttam a telel�s k�zben, hogy ittak volna. Az ide�lis az lenne, ha a 3-4 h�t koplal�s ut�n a h�m�rs�kletet nem egyszerre, hanem apr�nk�nt cs�kkenten�nk , ut�nozva a kinti ritmust, a folyamatos lass� leh�l�st. Aki ezt meg tudja oldani, az (�s az � �llatai) j�r igaz�n j�l. �n ezt �gy tudtam kivitelezni, hogy a f�t�tt terr�riumb�l a f�tetlen, de szobah�m�rs�klet� dobozba ker�ltek. Majd a doboz ker�lt h�v�sebb helyis�gbe. Majd m�g h�v�sebb helyre ker�ltek a dobozok, v�g�l a pinc�ben landoltak. Az egyes „fokozatok” kb. egy-egy h�tig tartottak. Tavasszal ugyanezt j�tszottuk el visszafel� (n�lam ez konkr�tan k�t h�nappal a pinc�be ker�l�s ut�n t�rt�nt), majd mikor m�r egy hete a kellemes, meleg terr�riumban voltak az �llatok, akkor kaptak el�sz�r enni, de nem mindj�rt „rendes” m�ret� feln�tt egeret, hanem els� k�t etet�sre csak kisebb, ny�l� szem�, ar�nylag kism�ret� eg�rk�t adtam nekik. Ezt az�rt csin�ltam �gy, mert a n�lam tapasztaltabbakt�l �gy hallottam: az anyagcsere tavaszi beindul�sa el�tt, a t�li pihen�s alatt „sorvadt” b�lrendszer m�g nem k�pes azonnal teljes kapacit�ssal �zemelni, kell n�mi id� az �jrafejl�d�s�hez (regener�ci�).

P�roztat�s

A telel�s (�breszt�s) ut�n n�h�ny h�ttel �ltal�ban egy vedl�s k�vetkezik (a j�l tartott �llatok �ltal�ban 4-8 hetente am�gy is vedlenek), �gy ezt az �breszt�s ut�ni els� vedl�st „POSZTHIBERN�CI�S” vedl�snek mondjuk. Ezt mindenk�ppen c�lszer� megv�rni a p�r �sszerak�s�val, azaz, ezen vedl�s el�tt nem c�lszer� p�roztatni. Mondj�k, hogy a k�gy�kn�l a „l�ny menjen a fi�hoz”, azaz a n�st�nyt tegy�k �t a saj�t terr�rium�b�l a h�mhez a p�rz�s idej�re. Ebben m�g nem vettem �szre k�l�nbs�get, hogy melyik megy hova, �s akkor mi lesz. Amikor a h�met tettem a n�st�ny mell�, akkor is voltak toj�sok, meg lettek kicsik, meg ellenkez� esetben is. M�g azt sem tudom mondani, hogy az ar�ny (toj�sok sz�ma, viasztoj�sok ar�nya, vagy kikel� kicsik ar�nya) sz�momra �szlelhet�en m�s lett volna egyik, vagy m�sik esetben. Ehhez m�g nem vagyok el�g tapasztalt. De mondj�k a hozz��rt�k. Bizony�ra nem v�letlen�l. Tapasztaltabb teny�szt�k �tmutat�sa alapj�n �n n�h�ny h�tig (az �r�si vedl�sig), vagy a gravidit�s egy�rtelm� l�tszat�ig egy�tt hagyom a p�rokat, �gy ha els�re nem is lenne szerencs�s a n�sz, a t�bbedikre is kapnak es�lyt.

Vemhess�g

�ltal�ban a sikeres p�rz�st k�vet� 4-6 h�tig tart. Hallottam olyan sikl�r�l, amelyik a p�r �sszeenged�se ut�n 32 napra tojt le, �s hallottam elm�letileg 45-48 napos vemhess�gr�l is. Persze k�rd�s, hogy ut�bbi esetben a p�r �sszerak�sa ut�n mennyivel t�rt�nt a sikeres p�rz�s.
A vemhes n�st�ny eleinte komoly �tv�gyat mutat, azaz l�nyegesen t�bbet fogyaszt, mint egy�bk�nt. Majd, ahogy a toj�sok fejl�dnek a test�ben, egyszer csak besz�nteti a t�pl�lkoz�st. Hi�ba k�n�ljuk, nem fogadja el a kaj�t. Eddigre �ltal�ban m�r �szlelhet�, hogy a „dereka” k�r�l, �s att�l h�tr�bb l�that�an vaskosabb. (Locsol�t�ml�-alkat). HA elm�lt a p�rz�s ut�n kb. 4 h�t, v�rhat�, hogy az �gynevezett �R�SI vedl�ssel a toj�srak�shoz „�t�lt�zik”, azaz leveti a kismamaruh�t. Ez ut�n kb. egy h�ttel v�rhat� a toj�srak�s.
A toj�sokat nedves, s�t�t helyre szereti letojni, ez�rt c�lszer� egy doboz elhelyezni a terr�riumban, amit nedves, m�r-m�r vizes-tocsog�s t�zeggel pakolunk meg.
„Tojat� k�zeg”-nek haszn�lhatunk k�kuszrostot, vir�gf�ldet, egy�b haszn�latos terr�riumi talajt, de n�lam ez volt a legegyszer�bb. A toj�-dobozt sokan �gy k�sz�tik el, hogy a teteje levehet� legyen, de oldalt van egy lyuk, amin be-ki j�rk�lhat a kismam�nk. �n egyszer�en sajn�ltam volna kilyukasztani a dobozt. Levettem a tetej�t, �s m�k�dik. Tet� n�lk�l sincs t�lvil�g�tva, �s haszn�lja mind a h�rom anya. Abba tojnak le rendszeresen. Egyszer egy igencsak v�ratlan toj�srak�s a teljesen sz�raz k�kuszrost-talajon, pont a spotl�mpa alatt t�rt�nt (arra nem k�sz�ltem, nem sz�m�tottam r�).

Toj�sok

Ha a vemhess�g rendben zajlott, �s megvan a megfelel� id�, �s hely, akkor n�st�ny�nk lerakja a v�rva v�rt toj�sokat. Ezek darabsz�ma �ltal�ban 5-35 k�z�tt v�ltoz�, a n�st�ny m�ret�t�l, kor�t�l, �ltal�nos kond�ci�j�t�l, a teleltet�st�l, stb. f�gg�en. Egyszer egyik n�st�nyem 40 toj�st rakott le, de abban alig volt val�ban �letreval�. A nagy t�bbs�ge „viasz” volt, azaz term�ketlen, szapor�t�s szempontj�b�l �rt�ktelen. Ezek kisebbek, puh�bbak, s�rg�bbak a term�keny toj�sokn�l. R�n�z�sre csillognak, �s kimondottan „viasz” kin�zet�ek.
A term�keny toj�sokat, ha m�r az �sszeset lerakta az anya (nem �rzi �ket sok�ig, �ltal�ban m�snapra elhagyja a „f�szket”), c�lszer� az addigra elk�sz�tett �s be�zemelt keltet�be tenni. Arra vigy�zzunk, hogy lehet�leg a toj�sokat ne forgassuk fel. Azaz, a toj�s ugyanazon r�sze legyen az �g fel�, mint ami akkor is ott volt, mikor megtal�ltuk. El�fordult, hogy kor�n ki akartam szedni a toj�sokat a f�szekb�l, az anyjuk m�g ott volt vel�k, �s vele k�z�sen frank�n sz�tt�rtuk a f�szket. Tal�n ezek ut�n nem meglep�, hogy a toj�sokb�l nem kelt ki minden kicsi. Illetve, hogy t�bb toj�s is kiesett a keltet�s m�sf�l k�t h�napja alatt. A term�ketlen toj�sokat c�lszer� elt�vol�tani a t�bbi k�z�l. A t�bbit, pl�ne, ha egym�shoz ragadtak, nem kell piszk�lni, sz�tr�ngatni, �gy egy az egyben mehetnek a keltet�be.
A tojat� doboz haszn�lat�nak megvan az a gyakorlati el�nye, hogy amennyiben �gy l�tjuk, csak term�keny toj�s van benne, ak�r a dobozzal egy�tt is (ez a legk�nyelmesebb) tehetj�k �ket a keltet�be. Bolygat�s n�lk�l.

Keltet�

A tapasztaltabbak �s a szakirodalom aj�nl�sait k�vetve (meg mivel am�gy is akvarista vagyok), ker�tettem egy 30-40 liter k�r�li, �pp haszn�laton k�v�li akv�riumot, ebbe lefektettem egy t�gl�t, engedtem bele annyi vizet, hogy kb. a t�gl�t ellepje. A v�zbe egy h�fokszab�lyoz�s akv�riumi f�t�sz�l, a t�gl�ra a m�anyag doboz a keltet� talajjal (�n t�zeget haszn�ltam eddig minden alkalommal, �s bev�lt, b�r olvastam sokf�le m�s �tletet), meg a toj�sokkal. Az akv�rium tetej�re �veglap, ami annyira takarjon, hogy a b�bi sikl� se tudjon kimenni a r�sen. Mikor ez mind megvolt, akkor der�lt ki, hogy amit a szakm�ban mindig kihangs�lyoznak, hogy a tet� ferd�n ker�lj�n az akv�riumra, hogy egy oldalra csorogjon le r�la a lecsap�d� p�ra, az n�lam v�letlen�l „mag�t�l” megold�dott.. eleve az �llv�ny, amin az akv�rium volt, m�r picit d�lt a fal fel�. M�sik m�dszer az �vegtet� „d�nt�s�re”, hogy kis f�m kamp�kkal, vagy hajl�tott f�m lapokkal „akasztjuk fel a tet�t. L�sd k�p.

A keltet� h�m�rs�klet�t c�lszer� 26-30�C k�z�ttire bel�ni, �gy a megfelel� magas p�ratartalom mellett 60-70 napos kel�si id� a v�rhat�. A t�l magas p�ra, �s a leveg�tlens�g megind�that itt-ott pen�szed�st, ami a toj�soknak nem kedvez. Ennek megel�z�sek�nt a szell�z�st �gy oldottam meg, hogy akv�riumi leveg�pump�b�l egy leveg�cs�vet sz�rmaztattam a keltet�be is, �gy mindig cser�l�d�tt lassan a keltet�ben l�v� leveg� is.
A toj�sokat tartalmaz� dobozra az 50. nap t�j�n m�r c�lszer� egy „sz�k�slass�t� eszk�zt” alkalmazni, ami ak�r egy darab szitasz�vet, vagy harisnya, vagy ak�r f�gg�nydarab is lehet, a lehet�s�geinkt�l f�gg�en. Igaz�b�l a l�nyege, hogy a kikel� kicsik ne m�szk�ljanak a meleg v�zbe, meg ne sz�kjenek ki a keltet�b�l.

A kikel� kicsikkel kapcsolatban komoly tanuls�g volt sz�momra, hogy nem �gy megy a kel�s, amint elk�pzeltem: �lmaimban �gy zajlott, hogy felhas�tja a kicsi a toj�sh�jat, vesz k�t, h�rom nagy leveg�t, majd m�r m�szik is el�.

A val�s�gban nehezemre esett t�relemmel megv�rni, mire a felhasadt toj�sokb�l M�SNAP el�b�torkodtak a kis sikl�k. Olyan is volt, �letem els� f�szekalj�nak kel�sekor, hogy „seg�teni akartam”, kizavartam szeg�ny kicsit a toj�sb�l. �s akkor l�ttam meg, hogy m�g a szikanyag egy r�sze a toj�sban van, a menek�l� kicsi meg h�zta maga ut�n… Persze akkor m�g nem tudtam ezt mire v�lni. Tanuls�g: majd a kicsi kij�n, ha m�r a szikanyag felsz�v�dott a has�ba, �s z�r�dott a hasfala (eml�s�kn�l ott van a k�ld�k).

Ha egy kicsi m�r felt�pte a toj�sh�jat, nagyon-nagyon �letk�ptelennek kell elennie, hogy ne j�jj�n el�! A legjobban akkor j�runk, ha t�relmesen megv�rjuk, m�g kikelnek. Aki nem kel ki mag�t�l, az �ltal�ban gyenge �s �letk�ptelen lesz. Azt k�r er�ltetni, a term�szet n�lunk sokkal jobban tudja a dolg�t. Akkor is, ha ez nek�nk f�jdalmas.

B�bik nevel�se

Az egyszer� �s k�vethet�, korrekt nevel�s egyik sz�momra fontos r�sze, hogy tudjam visszakeresni, melyik sikl� mikor mit csin�lt, hogy viselkedett, milyen lehets�ges gond ad�dott vele. Ez�rt a kel�s sorrendj�ben szinte „azonnal” (a keltet�b�l val� kiker�l�skor) egyes�vel, k�l�n kis dobozokban helyezem el �ket. a dobozokat k�l�n-k�l�n megjel�l�m, a kikelt kicsi anyja, �s a kel�s sorsz�ma alapj�n (pl.: Sziszy m�sodik b�bije: Sz2; vagy �gyi tizenhatodik bab�ja: �16). Persze el is nevezhetn�m a kicsiket, de 3-4 any�t�l k�r�lbel�l egyszerre kikel� mondjuk 50-80 kicsit elnevezgetni komoly feladat, r�ad�sul ez a bet�-sz�m kombin�ci� gyors, k�vethet�, �s m�ris inform�ci�val b�r a kicsi felmen�ivel kapcsolatban. Innen m�r csak egy l�p�s, hogy egy nagy t�bl�zatban, vagy egyenk�nt, sikl�nk�nt kis etet�si napl�kban, f�zetekben jel�lgess�k, melyik mikor mit kapott, mekkor�t vedlett, mit fogadott el, kellett-e esetleg t�mni, vagy visszah�nyt, vagy egy�b �rdekes dolog t�rt�nt-e vele (pl. sz�k�s). Van, aki nem jegyzetel, de az olyan „teny�szt�” val�sz�n�leg m�s m�don jegyzi meg a sok kicsi k�z�l, melyik a probl�m�s. Vagy eladja j�nak a probl�m�st is? Ha nem visszakereshet� valami, �n magamban p�ld�ul nem b�zn�k meg. Mert k�pes vagyok el felejteni dolgokat. Ez�rt ink�bb, ami fontos, le�rom.
Sz�val a macer�s r�szt megbesz�lt�k. A sz�p a dologban, hogy kb. k�t hetes korukra a b�bik levedlenek, �s ut�na m�r t�bbnyire hajland�ak t�pl�lkozni is. Ilyenkor 1-2 napos, csupasz b�bi eg�rrel meg lehet �ket k�n�lni. Ebben az els� etet�sben nem kell nagy mennyis�g� kaj�l�sra k�sz�lni, nem fognak 4-5 kisegeret befalni els�re. sajnos olyan is van, amelyik ilyenkor m�g nem akar enni. Legink�bb m�k�d� a t�pl�l�kot „visszautas�t�” kis sikl�k eset�ben, hogy b�k�n hagyjuk �ket, s�t�t, meleg helyet biztos�tunk nekik, �s p�r nap m�lva �jra k�n�ljuk �ket. Egy�bk�nt a b�biket ilyenkor m�g c�lszer� ak�r heti 2 alkalommal is megk�n�lni kism�ret� b�bi eg�rrel. Ha esznek, p�r nap em�szt�s ut�n �r�tenek, �s a k�vetkez� napon m�r kaphatj�k a k�vetkez�t. HA nem esznek egy h�napon kereszt�l, m�g mindig nem kell �ket elsiratni. Ilyenkor keress�nk fel tapasztaltabb k�gy�st, �s majd � seg�t a tov�bbiakban (elhelyez�s, esetleg t�m�s, orvoshoz vinni, stb.).
Ha m�g csak n�h�ny lakalommal nem akart enni a kicsi, akkor ki lehet pr�b�lni els�re azokat az aj�nlott, �s t�bbnyire bev�lt tr�kk�ket, amikkel a f�rumok �s a sikl�s cikkek is tele vannak:
- melegebb, s�t�tebb, m�g kev�sb� zargatott helyre pakol�s,
- b�boz�s, kiseg�rrel hergel�s
- megv�gott orr� kiseg�rrel val� k�n�l�s, �jszak�ra �sszez�r�s a dobozban a kaj�val, stb.).
Ezek valamelyike t�bbnyire eredm�nyt szokott hozni. ha m�gse, akkor tapasztaltabb ember seg�ts�ge j�l j�het.
Mint egy�bk�nt mindenben, amit �jonnan kezd�nk el. Ak�r modellez�s, ak�r terr�rium-�p�t�s, ak�r sikl�nevel�s.


TomNewman, alias M�sz�ros Gyula

(Forr�s: www.cornsnake.hu)