Avicularia sp. amazonica       Élőhelye: Amazonas folyó menti esőerdők Brazília, Manaus környéke (bár Manaus lehet, hogy csak az importálás helye, mint ahogy több ˝sp˝ esetében előfordult már)   Általános: Mint minden ˝Avicularia sp˝ ők is elég ingoványos talajnak bizonyulnak. A gondok ott kezdődnek, hogy sajnos nem tudjuk ezeknél hogy egy már leírt faj-e(kereskedelemben rosszul azonosítva) vagy új,ami még nem került leírásra. Ebben még egy csavarnak számít az esetleges hibridizálódás (természetben ill. tenyésztők által egyaránt). Saját véleményem szerint ez utóbbi ennek a fajnak az esetében nem áll fent,mivel a példányok teljesen egyöntetű külsővel rendelkeznek.   Kinézete: Kifejezetten nagy termetű faj. Adult nőstényem (vadbefogott) kb. 18cm lábterpesztésű ,míg a legnagyobb sub hímem mely terráriumban nevelkedett szintén legalább ekkora. Már a fiatal, pár vedléses egyedek is jól megkülönböztethetőek a többi Avicularia fajtól. Az előtest fekete, az utótest felső része élénk narancssárga középen egy fekete hosszanti csíkkal. Az utótest oldalsó része fehéres fekete vízszintes csíkokkal. Ami már az egész fiatal egy-két vedléses állatokat is megkülönböztethetővé teszi a legtöbb Avicularia fajtól az a lábak színezete. Ennél a fajnál ez üveges szürke,picit olyan mintha épp frissen vedlett volna a pók. A fekete ˝papucsok˝ náluk is megtalálhatóak. A felnőtt szín a 7.vedlésnél kezd kialakulni náluk,de ilyenkor még az utótest csíkozottsága halványan látszik. A végleges szín a nyolcadik vedlésnél alakul ki. Az előtest élénk kék, a lábak szintén. A lábakon dús fehér szőrzet látható. Az utótestén erős piros szín dominál. Az előtest felöl kiindulva egy sötét sáv található, amely körülbelül az utótest hátsórésze irányában kiszélesedik.  Tartása: Nappali hőmérséklet 26-28c, éjjel ez süllyedhet pár fokkal, de 24c alá ne essen. Páratartalom 75-85%. Ilyen meleg és magas páratartalom mellett különösen figyeljünk a jó szellőzésre!  Mint minden Avicularia faj ő is fánélő ennek megfelelően kell kialakítani terráriumát. Nagy mérete miatt a minimum terrárium egy adult példány esetében 25x25x35 cm. Életmódja miatt mászó ágak behelyezése nála is elengedhetetlen. Ezekhez szövi a lakóhálóját is. Nálam e faj a kevésbé szövő Aviculariák közé tartozik. Költöztetés/telepítés után nehezen kezdenek szőni, nagyobb példányaim csak vedlés előtt készítettek új helyűkön lakóhálót. Talajnak én kókuszrostot használok kb. 3cm magas rétegben, ezzel is segítve a páratartalom magasan tartását. Itató edény behelyezés elengedhetetlen ennél a fajnál is. E mellet hetente kétszer párásítok náluk. Növényeket behelyezhetünk terráriumába, mivel e faj is szívesen használja őket. Gyakran a levelek fonákján lesnek prédára, illetve isznak a növényen megmaradt vízcseppekből. Amennyiben bromélia fajt ültetünk hozzá az szintén segít a páratartalom megfelelő szintentartásában és természetes itatóul is szolgál (itató edény behelyezés ez esetben is kötelező!). A táplálék maradékot mihamarabb távolítsuk el a terráriumból,mivel az könnyen bepenészedhet. Ezt egyik Avicularia faj sem kultiválja és könnyen az állat elhullásához vezethet.   Táplálása: A fiatal egyedek kifejezetten jó evők, méretüknek megfelelő sáskával, barna tücsökkel etethetőek. Semmi esetre sem javaslom a fekete tücsökkel való etetésüket! Ha véletlen bent maradnak az állatnál vedlés közben könnyen megrághatják a puha védekezésre képtelen pókot. Nálam a csótányt nem fogadják el, de ez lehet szoktatás kérdése is. A nagyobb példányok már rapszodikusabbak. Hosszabb időszakokra szüneteltetik a táplálkozást, aztán egy ideig szinte habzsolnak. Ha épp éhesek felnőtt vándorsáskával, barna tücsökkel etetem őket. Csótányt illetve különféle ˝kukacokat˝ ők sem fogadnak el nálam. Ellenben a különböző lepkéket szívesen fogyasztják. Akár reptében is képesek elkapni őket. Az ezekkel való etetést csak akkor javaslom, ha garantáltan nem permetezett területről származnak, mivel a rovarirtó szerek a pókokat is elpusztítják.   Viselkedése:  A legtöbb Avicularia fajhoz hasonlóan ők is nyugodt, békés természetűek. Zaklatás esetén utótestük csavargatásával próbálják elriasztani támadójukat. Nálam még se marással, se ürülék lövéssel nem próbálkoztak,ez viszont egyedenként változhat. Viszont amikor épp éhesek óvatosan kell bánni velük, mivel először marnak csak aztán nézik meg mibe is! Amint rájönnek, hogy nem táplálék minden fajta aktív védekezést beszüntetnek. Ez sem defenzió, hanem inkább abból adódhat, hogy a természetben valószínűleg repülő rovarokkal táplálkoznak. Márpedig ebben az esetben elengedhetetlen a gyors reagálás. Nem tartozik az idegesebb Aviculariák közé, nem rohangálós (idősebb korban). Ami feltűnt velük kapcsolatban, hogy szőrzetük erősebben irritáló, mint általában az Aviculariáké.   Összességében e faj tartását kezdőknek is javaslom. Tipikus Avicularia: gyönyörű, érdekes viselkedésű, öröm a tartása!   Írta: Karl Csaba