Kenyai homoki boa
(Gongylophis colubrinus lovridgei)
(Saját kép)
Egy Magyarországon elég ritkának számító fajról van szó. Kis mérete és gyönyörű mintázata miatt tökéletes terráriumi állat, bár megfelelő tartási körülmények mellett elég ritkán kerül a szemünk elé. Kevés magyar nyelvű leírást találni róluk az interneten, és ezekben is vannak téves információk, így ezt a leírást főleg saját tapasztalatokból merítettem.
Leírása:
Az egyik legkisebb faj az óriáskígyók között. A nőstények átlagosan kb 80cm-re nőnek, a hímek még ennél is kisebbek maradnak. Testalkatuk vaskos, farkuk rövid, nyakuk nem igazán van, a fej nem különül el a testtől. Apró szemeik a fejük fölső részén vannak, ennek akkor veszik hasznát, mikor a homokba beásva várják zsákmányukat.
Többféle színváltozat létezik már belőlük is, de Magyarországon az alap színváltozat is elég ritkának számít, morphokkal pedig még nem találkoztam.
Terráriumi tartása:
Kis méretéből adódóan nem igényel nagy terráriumot, és amúgy sem egy sokat mászkáló kígyó. Egy felnőtt állat részére elegendő egy 60x40 cm alapterületű terrárium, aminek a magassága tulajdonképpen lényegtelen, kígyóink ugyanis szinte a homokba ásva élik le életüket.
Aljzatnak finom szemcséjű, szitált homokot használjunk. A homok vastagsága minimum a kígyó vastagságával megegyező legyen, hogy be tudják magukat ásni. Tehetünk be dekorációnak vagy bujkálónak köveket, de ezeket baleset elkerülése érdekében nem árt rögzíteni.
A fűtést és világítást normál spot izzóval oldottam meg. A hőmérséklet nappal 30 fok körüli, éjszaka kb 22. A lámpa alatt természetesen melegebb van, itt a homok a 35 fokot is eléri.
Ennek a fajnak a hímjei több forrás szerint területvédőek, így egy terráriumban csak egy hímet tartsunk!
Táplálkozás:
Mint a kígyók többsége, ők is rágcsálókat fogyasztanak. A kis boákat napos egérrel etessük, majd ahogy növekednek, úgy az egér méretét is növelhetjük. Mivel nem túl nagy a szájuk, ezért javaslom, hogy maximum a vastagságukkal megegyező méretű egeret adjunk nekik.
Etetéskor a közelükben mozgó egeret lassan közelítik meg, majd egy hirtelen mozdulattal elkapják. Nálam a kicsik sokáig vannak rátekeredve az egérre, és csak nagyon lassan eszik meg őket.
(Saját kép)
Kígyóink előtt mindig legyen tiszta víz egy kis tálkában, ebből gond nélkül isznak. Olvastam olyat, hogy a terrárium párásításakor az üvegről és a tereptárgyakról nyalogatják a vizet, de mivel sivatagi állatokról van szó, én megkérdőjelezem a párásítás szükségességét. Amióta megvannak soha nem párásítottam, mégis rendben vedlenek.
Viselkedése:
Alapjában véve egy eléggé rejtőzködő életmódot folytató állatról van szó, ritkán lehet látni. Ha kézbe akarjuk venni, ugyanúgy mint a többi kígyónál is inkább oldalról nyúljunk felé, mint fölülről. Nekem két kicsi van, elég jól tűrik a fogdosást, nem idegesek, és még soha nem akartak megharapni.
(Saját kép)
Írta: Nagy Zsolt
|