AgriaTerra
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
HREINK
 
LLATAINK
 
INTERJ
 
Linkek
 
Ltogatottsg
Induls: 2012-03-24
 
Pzsma- s iszapteknsk

 

 

 

Pzsma s iszapteknskrl ltalban

rta s fnykpezte: Trk Jnos

 

 

 

Bevezets:

Az utbbi vekben a mr megszokott kszertekns fajok mellett mind gyakrabban bukkannak fel az egyes pzsma s iszaptekns fajok kpviseli. Ezek a teknsk azrt kapnak egyre nagyobb jelentsget az kszerteknsk mellett, mert ltalban lnyegesen kisebb termetek a tbbi kereskedsekben rult teknsfajnl.

01

A leggyakrabban rustott fajuk minden bizonnyal a kznsges pzsmatekns (Sternotherus odoratus), de gyakran felbukkannak a fedeles pzsmatekns (Sternotherus carinatus), a pennsylvniai- (Kinosternon subrubrum) s a fehrszj iszaptekns (Kinosternon leucostomum) egyedei is. E fajok mellett mg kisebb szmban, de idnknt kaphat a cskos iszaptekns (Kinosternon baurii), a vrsfl iszaptekns (Kinosternon cruentatum), a srga iszaptekns (Kinosternon flavescens) s a trpe pzsmatekns (Sternotherus minor). A legtbb faj sznezetben elmarad az kszerteknstl, azonban kzttk is vannak sznes s rdekes mintzat fajok. Ilyen a vrsfl iszaptekns, a dli fehrszj iszaptekns vagy pldul a cskos iszaptekns is.

 

 A pzsmateknskrl ltalban:

Kinosternidae csald sszesen 20 fajt foglal magba, ezek kis s kzepes mret tekns fajok. Az amerikai kontinensen, Kanadtl egszen szak-Argentnig tallkozhatunk kpviselikkel.

 

Ezeknl a teknsknl a kzti csontlemez (entoplastron) hinyzik. Egyes fajaik a doboz- (Terrapene) s a szelenceteknskhz (Cuora) hasonlan be tudnak zrkzni pncljukba, a haspncljuk zsanrjai segtsgvel. A pzsmateknsknl a haspncl kevsb fejlett. A bezrkzs mellett msik fegyverk az, hogy veszly esetn bzt rasztanak magukbl. Ezen okbl kifolylag a kznsges pzsmateknst Amerikban „stinkpotnak” neveztk el, mely a veszly esetn kiengedett szagukra utal. Azonban e fegyvert terrriumban ritkn veti be, a felsorolt fajoknl taln a srga iszaptekns esetn fordul el leggyakrabban. Az n teknseimnl csak a fiatalabbak nmelyike lt ezzel a vdekezsi mddal.

 

Az iszap- s pzsmateknsk a legklnflbb lhelyeken fordulnak el: az ltalnosabb lhelyek mellett megtallhatjuk ket kerknyomok pocsolyiban, gyors folys patakokban, st egyes fajaikat mg brakkvizekben is fellelhetjk.

 

letmdjuk ersen vzhez kttt. Szrazfldre sokszor csak tojsaik leraksakor mennek. Rejtzkd letk sorn ltalban a vzfenken gyalogolva jrjk lhelyket. Nmely fajuk ess idben felkeresheti a szrazfldet is tpllk remnyben. Tlnyomrszt llati eredet tpllkot fogyasztanak, ami klnfle zeltlbakbl, puhatestekbl, rkokbl, ktltekbl s halakbl ll. nsgesebb idszakban a nvnyi tpllk rszarnya megemelkedhet.

 

Tarts:

A tartsuk kezdk szmra sem okoz nagy gondot, st, gondozsuk s takartsuk sem klnsebben problms. Mretk miatt kisebb terrriumban is jl tarthatak, kt kznsges pzsmatekns szmra egy 6030 cm alapterlet medence megfelel.

 

A kis teknsket kezdetben legjobb nagyjbl a pnclmagassguk ktszeresvel megegyez vzben tartani vagy magasabb vzszint esetn sok kimszsi lehetsget biztost dekorcival elltni, ellenkez esetben ritkn, de elfordulhat, hogy vzbe fulladnak. A teknsk nvekedsvel prhuzamosan emelhetjk a vzszint magassgt is. Azonban ekkor is figyeljnk arra, hogy legyen olyan dekorci, amire felkapaszkodva a tekns knnyen levegt tud venni. Erre azrt van szksgk, mert sok fajuk nem j s nem kitart sz, legtbbjk legszvesebben csak gyalogol az aljzaton. A terrriumukat bven lssuk el dekorcival, ugyanis szvesen veszik ignybe a bvhelyeket.

 

Napozrszre nincsen szksgk, ltalban csak tojsrakskor hagyjk el a vizet. Az esetben lehet hasznos egy ilyen alkalmatossg, ha az egyik tekns agresszvan lp fel a msikkal szemben, ugyanis ilyenkor a gyengbb tekns rendszerint a parton keres menedket. Abban az esetben, ha egytt tartott llataink kzt agresszivitst tapasztalunk, klntsk el ket.

 

A vizk hmrsklett nagyjbl 26-27 C krl tartsuk, ekkor rzik magukat a legjobban. Az akvriumot nagyjbl hromnegyed rszben fedjk le, mert ha nincs lefedve, s a teknsk hidegebb levegt llegeznek be mint a vz hmrsklete, akkor elfordulhat, hogy megfznak.

 

A legjobb ket egyedl tartani, vagy csak nstnyeket tartani egytt. Kt hm semmikpp ne legyen egy terrriumban, ugyanis akr meg is lhetik egymst. A prban val tarts egyes „szexulisan tlfttt” hmek miatt lehet problms. Nlam a Kinosternon leucostomumok s cruentatumok esetben a hmek elfoglaltk maguknak a legnagyobb vz alatti reget s bkben megvoltak a nstnyekkel, viszont ms fajoknl, mint amilyen a fedeles pzsmatekns, nlam mg a nstnyek is kikezdtk egymst. Etets idejn a leggyakoribbak a marakodsok. Megfelel mret akvriumban egyes fajok gyors mozgs, szvs halakkal (pldul dnik) is jl trsthatak.

 

A legtbb fajuk melegignyes, ezrt kerti tba ne tegyk. Msrszt rejtzkd letmdjuk miatt gysem ltnnk ket tl gyakran.

 

Ivari klnbsgek:

A legalapvetbb klnbsg a nemek kztt a hmek hosszabb s vaskosabb tv farka, mely egyes fajaiknl szarukaromban vgzdhet. Ezen fell sok faj hmjei nagyobbak a nstnyeknl, fejk nagyobb s robosztusabb lehet, esetleg orrszk domborbb. Tbb faj hmjeinl, a hts lbak bels felletn egy n. kapaszkod szerv (megnagyobbodott pikkelyekbl ll rdes brfellet) tallhat, mely przskor a hmet segti abban, hogy fennmaradjon a nstnyen.

 

Etets:

ltalban nem vlogatsak az llati eredet elesgek tern. Kezdetben etethetjk ket sznyoglrvval, fldigilisztval, apr hallal, lisztkukaccal stb., majd ksbb adhatunk nekik szops egeret, gyszbogr lrvt, vzicsigt s hasonlkat.

 

Elfordulhat, hogy nvnyi tpllkot is fogyasztanak (pldul vzinvnyeket), azonban az n teknseim nem fogadtk el az ilyen elesget. A kicsiket naponta, a felntt teknsket elg heti 2-3 alkalommal megetetni. Trekedjnk a vltozatos trendre, hogy teknseink sokig egszsgesek maradjanak!

 

Szaporods:

Amennyiben szaportani szeretnnk teknseinket, egy tojsrak helyet is biztostanunk kell szmukra. A legtbbjk tlagosan 2-3 fszekaljat rak egy vben, fszekaljanknt nagyjbl 1-4 tojssal.

 

A tojsrak kzegnek leginkbb a nedves homok felel meg. Ha tl szraz a talaj, tbbszri prblkozs utn elfordulhat, hogy vgl a vzbe tojja le a tojsokat a tekns. A keltets legegyszerbben egy hagyomnyos vzfrds keltetvel oldhat meg. Itt az enyhn nedves vermikulitba vagy perlitbe gyazott tojsok (kb. 100-200 ml vz + 1 liter perlit) fajtl fggen 61 naptl akr 200 nap krli id alatt kelnek ki (nagy tlagban 125. nap krl). A kikelt kis teknsk nhny napon bell a legtbb llati elesget elfogadjk. J tplls mellett 3-4 ves koruk krl elrik az ivarrettsget.

 

02

Fehrszj iszaptekns tojsa

Gyakrabban tartott fajok:

Az iszap- s pzsmateknsk leggyakrabban tartott faja minden bizonnyal a kznsges pzsmatekns (Sternotherus odoratus). Ez a faj ltalban aprcska mretvel hdtja meg a leend teknstartk szvt (kelskor nagyjbl 2-2,5 cm-es pnclhosszal rendelkezik s kifejlett korban sem haladja meg a 13 cm-t). A kis teknsk kezdetben mg egsz fekets-barnk, fejket pedig srga svok dsztik. A kicsik pncljra jellemz egy kzpl is, ami ksbb eltnik. A teknsk nvekedsvel valamicskt szneik is tompulnak, fekete sznk is sttszrkre vlt. Haspncljuk viszonylag kicsi, srgs-vilgosbarns szn.

Az USA egyik leggyakoribb teknsfaja. Kis mrete s bks termszete miatt knnyen tarthat (nlam egy fajjal szemben sem lpett fel agresszven), kezdknek is btran ajnlom. A nagyobb llatkereskedsekben rendszeresen kaphat.

 

03

Kznsges pzsmatekns – Sternotherus odoratus

Az elbbi fajhoz hasonl a cskos iszaptekns (Kinosternon baurii), amely azonban kiss dszesebb is. Alapszne a vilgos szaru szntl a barnn keresztl a feketig terjedhet. A htpncljra jellemz, hogy 3 prhuzamos, hosszanti irny fehres vagy srgs sv hzdik rajta. A haspncl srga vagy vilgosbarna.

Maximum 12,5 cm-es pnclhosszt r el, gy a megfelel mret akvaterrrium biztostsa nem okoz problmt. Htrnya azonban az lehet, hogy esetenknt agresszvan viselkedik ms teknskkel. Nhny terrarisztikra szakosodott llatkereskedsben vagy brzken ltalban beszerezhet.

04

Cskos iszaptekns – Kinosternon baurii

fehrszj iszaptekns (Kinosternon leucostomum) is viszonylag gyakran elfordul iszapteknsfaj a szakkereskedsekben. Sokszor tenysztett s vadon fogott llatok kzl is vlogathatunk. Elssorban a „postinguinale” alfaj tartst javaslom dszesebb klseje s kisebb mrete miatt (a szakirodalom szerint ez az alfaj tlagosan 13 cm hosszra n a 17 cm-es trzsalakkal szemben). Htpnclja a barna klnbz rnyalataiban vltozhat, haspnclja pedig srga. A vgtagok szrksbarnk, a szj krnyke fehres vagy srgs (a postinguinale alfajnl mintzat nlkli) s a szem mgl egy szles srgs sv fut a nyaki rgiig.

 

 

05

Fehrszj iszaptekns – Kinosternon leucostomum postinguinale hm

 

pennsylvniai iszaptekns (Kinosternon subrubrum) egy viszonylag knnyen beszerezhet s olcsn kaphat faj. A htpnclja a vrsesbarntl a sttbarnig terjedhet, a haspncl vilgosbarna vagy srgs (a kicsiknl narancssrgs). Hrom alfaja ismert, ezek kzl a cskosfej pennsylvaniai iszaptekns (Kinosternon subrubrum hippocrepis) a legmutatsabb szn. Meglehetsen kis termete (legfeljebb 12 cm) s knny tartsa miatt kezdknek szintn idelis faj.

 

06

Cskosfej pennsylvaniai iszaptekns – Kinosternon subrubrum hippocrepis

 

Az iszapteknsk egyik legsznesebb kpviselje a vrsfl iszaptekns (Kinosternon cruentatum). Mint neve is mutatja a fej vrses/narancssznnel mintzott, a fiataloknl a haspncl is narancsos sznezet. A htpncl barns. A mretk 15-20 cm kztt mozog, ami elssorban az adott helyi vltozattl fgg. Nha felbukkan a szakkereskedsekben.

07

Vrsfl iszaptekns (Kinosternon cruentatum)

 

Gyakran tallkozhatunk a fedeles pzsmateknskkel (Sternotherus carinatus) is. Ez a faj valamivel nagyobb az elbbieknl, a felntt hmek pnclja a 17 cm-es hosszsgot is elrheti. A htpncl szrks vagy vilgosbarna, melyen egyedtl fggen vkony sugrirny svozottsg lthat. A fiatalok klnsen ltvnyosak, ugyanis pncljukon egy kiemelked, fejlett kzp-l tallhat, melyre elnevezsk is utal. A plastron srgs-rzsasznes. A rzsasznes szint a ktszvetes varratok adjk a haspnclon. A fej s a vgtagok szrks sznek stt pontozottsggal. Tartsa egyszer, a szakkereskedsekben gyakran beszerezhet.

08

Fedeles pzsmatekns – Sternotherus carinatus

 

Az elbbi fajhoz meglehetsen hasonlt a kis pzsmatekns (Sternotherus minor). A legfbb klnbsg a kt fajban (a mretklnbsgen s a kicsik egyszn pirosas hasn kvl), hogy a fedeles pzsmateknskkel ellenttben ez a faj rendelkezik a haspncljn egy n. kzti torokpajzzsal. A kis teknsk gyakran szp narancsos-pirosas mintzat nlkli haspncllal rendelkeznek mely koruk elrehaladtval szpen elhalvnyul. Ritkn, de nha felbukkannak a nagyobb szakkereskedsekben.

 

09

Kis pzsmatekns – Sternotherus minor

A felsorolt fajok kicsinyeinek az ra a szakzletekben s brzken ltalban 4000 s 12000 Ft kztt mozog. Azonban a kis rklnbsg ellenre a sznes kszerteknskhz kpest, bven krptolja a gazdit kisebb helyignyvel, kisebb fogyasztsval.

 

Felhasznlt irodalom:

 

Farkas ,B & Sasvri ,L.(1999): Teknsk. Szrazfldi, flvzi s vzi teknsk elterjedsrl, letmdjrl, tartsrl. – Kitaibel Kiad, Budapest, 161 oldal.

 

Schilde, M.(2001): Schlammschildkrten. Kinosternon, Sternotherus, Claudius und Staurotypus. – Natur und Tier Verlag, Mnster, 136 oldal

 

 

 

Forrs: terrarista.hu

 

 

 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
HLLS CIKKEK
 
PKOS CIKKEK
 
EGYB CIKKEK
 

Elrhetsgnk: agriaterra@gmail.com


Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU