Avicularia minatrix

Élőhely:

Venezuela

Kinézet:

A legkisebb termetű Avicularia faj, testmérete 4cm. A kinézete ellentétben a többi Avicularia fajtól nem változik nagymértékben a növekedése során.

 A fiatal állatok jellegzetes ˝Aviculariák˝ , az előteste és csáprágója fekete. A lábak sárgásbarnák az utolsó íz fekete végén jellegzetes rózsaszínű ˝papucsal˝.

Az utóteste narancssárga középen egy fekete vízszintes csíkkal és négy fekete keresztcsíkkal. A keresztcsíkok vége az utótest oldalán hátrafelé hajlik.

Hetedik vedléses korától a színezete annyiban változik, hogy az előtest világos aranyos barna lesz (némely példánynál halvány fekete mintázattal) a lábakkal együtt. A hátsó két láb utolsó ízén erősebben, míg az első két páron illetve a tapogatólábakon halványabban megmarad a fekete jegy. A papucsok mindegyik lábon (bár halványabban, mint a legtöbb Aviculariánál) fellelhetők.  Az utótest mintázata és színezete nem változik a fiatal állatokéhoz képest adult korban sem (ez csak ennél az Avicularia fajnál van így).

Tartása:

A szívósabb Avicularia fajok közé tartozik. A hőmérséklet 25-29celsius nappal. Éjjel pár fokkal kevesebb (ezzel növelhetjük az állat komfort érzetét). A páratartalom 70-75%.

Kis termete miatt adult állatok tartására is elegendő egy 15x15x20cm-es terrárium.

A terrárium berendezésénél vegyük figyelembe, hogy fán élő életmódot folytat.

Mint általában a barnás tónusú Aviculariák, ő is a természetben a fák törzshöz közelebbi részén tartózkodik. Ezért nincs igazán szüksége keresztágakra,elég egy nagyobb parafa kéreg a terráriumába. Lakóhálóját e mögött készíti el. Ez a cső a terrárium felső részén kezdődik és a kéreg mögött a talaj felet pár cm-el végződik. Mindkét végén egy-egy nyílással. Napközben általában ebben tartózkodik. Éjjel hagyja csak el,ilyenkor keres táplálékot illetve javítgatja a hálóját. A talaj lehet tőzeg vagy kókuszrost,én a virágföldet illetve azok keverékét nem javaslom. A magas páratartalom és hőmérséklet mellett ezek könnyen penészednek. A talaj vastagsága csak a pártartalom megtartása véget fontos, 2-3cm megfelelő,soha ne száradjon ki de ne is legyen tocsogós. Itatóedény elhelyezése elengedhetetlen,érdemes ezt a lakóháló felső nyílása alá,közvetlen a terrárium  falához elhelyezni mivel ez a faj szinte soha nem jön le a talajra. Így könnyedén tud inni belőle az üvegen maradva. Az itatónál figyeljünk a víz rendszeres frissítésére , állott,piszkos vízből nem fog inni az állat. Növény behelyezhető a terráriumába,nem bántja és ha van bent neki megfelelő fakéreg le sem szövi azt. Viszont éjjelente szívesen ülnek ki a levelekre zsákmányt lesni.

Hetente kétszer párásítsuk. Érdemes ilyenkor a hálójába is pár csepp vizet cseppegtetni, mivel az állat ebből szívesen iszik. Arra figyeljünk a terrárium berendezésénél ,hogy ne legyen túl zsúfolt, mivel ezzel gátolhatjuk a levegő szabad áramlását és bár szívósabb mint a legtöbb Avicularia de a dohos,állott levegőt ő sem viseli el!

Nem tartoznak a hosszú életű madárpókok közé, a nőstények átlagosan 6-8évig élnek.

Táplálása:

 A fiatal állatok jó evők, kisebb légyméretű tücsökkel könnyedén etethetők. Akinek van lehetősége, frissen kikelt sáskákkal is táplálhatja őket,bár ezek tápértéke kicsi,de ennek ellenére szívesen fogadják az állatok.

Viszont a kukacokat ,fekete tücsköt elutasítják.

A felnőtt állatok ugyan kevésbé jó evők,de felnőtt barna tücsökkel jól etethetők.

Kis termete ellenére nagyobb zsákmánytól sem riadnak vissza,így növendék sáska is szóba jöhet az étrend változatossá tétele érdekében. Kedvencük a viaszmoly (nem a hernyó hanem a kifejlett lepke),ezért még napközben is ott hagyja a rejtekhelyét amint megérzi a lepkék szárnyai által keltett légmozgást.

Viselkedése:

Békés,nem agresszív faj. Általában meglehetősen nyugodt,nem rohangálós,de időnként vannak megiramodásai. Ilyenkor elképesztő sebességre és méretéhez képest hatalmas ugrásokra képes. Jellegzetes védekezése az ürülék meglehetősen pontos lövése. Bármilyen zavarás esetén először menekülni próbál,viszont ha ez nem sikerül hátat fordít a ˝támadójának˝. Utótestét felé tartva  próbálja elriasztani azt.

Ha ez sem vezet eredményhez ürülékével a ˝támadó˝ arcába ˝lő˝ !

Ezt elég pontosan teszi,tehát nem árt az óvatosság. Az ürülék a szembe kerülve

kellemetlen égető,viszkető érzést okoz,de semmilyen maradandó károsodással nem jár. Épp arra jó ,hogy az elvakított ˝ellenség˝ elől a pók eltudjon menekülni.

Egymással szemben nem mutatnak agressziót, egyes külföldi irodalom szerint együtt is tarthatók megfelelő méretű terráiumban ha minden állatnak van megfelelő búvóhelye, illetve jól vannak táplálva. Ezzel kapcsoltban viszont nincsenek saját tapasztalataim így nem is javaslom senkinek. Párzáskor a megfelelően feletetett nőstény nem bántja a hímet.

Sajnos a hímek nagyon rövid életűek,maximum 2-3párzásra alkalmasak. Ráadásul a hímek száma aránytalanul kicsi egy kokon belül a nőstényekhez képest. Így a szaporítása kifejezetten nehéz.

Ez illetve az alacsony utódszám teszi relatív ˝ritkává˝ ezt a fajt.

Összességében egy nem túl gyakori, igen különleges Avicularia faj.

Amelyet szívósága,békés viselkedése ideálissá tesz kezdők számára is.

Írta: Karl Csaba