Avicularia geroldi       �l�helye: Braz�lia, Amazonas menti es�erdei f�k lombkorona szintje Kin�zete: Az Avicularia geroldi fiatal egyedei szinte megk�l�nb�zthetetlenek az A. metallica fiatal egyedeit�l. Az els� k�l�nbs�gek 5.vedl�skor j�nnek el�, de ezek is csak k�t egym�s mell� helyezett �llat eset�ben felt�n�ek. L�nyeg�ben csak a geroldi �l�nkebb sz�nei amik m�rvad�ak, illetve a valamivel s�t�tebb k�ks�ge �szrevehet� ebben a korban. A 7. vedl�st�l m�r j�l megk�l�nb�ztethet� a k�t faj egym�st�l. A geroldi �l�nk k�k ut�test sz�rzettel rendelkezik (ez f�leg a frissen vedlett egyedeken ilyen �l�nk) az ut�test egyharmad�ig. M�g a metallica csak �k�kes� de ink�bb feh�r sz�r�kkel �s jellemz�en az ut�test k�t oldal�n �s csak egy v�kony sz�rs�vban tal�lhat� az el�test �s ut�test tal�lkoz�s�n�l. Ez a �sz�rs�v�  a geroldin�l mindig k�k �s ahogy id�s�dik az �llat, �gy egyre nagyobb r�szt fed be az ut�testb�l. A n�st�ny spermatart�ja er�sen hajlott, 8-9vedl�ses n�st�nyeken m�r szabad szemmel is kivehet�. K�zepes termet� faj adult n�st�nyem 17cm l�bfeszt�vols�g�. A h�m kisebb test�, de l�terpeszt�se sz�nt�n el�ri 16-17cm, tibi�lis sarkanty�val rendelkezik.   Tart�sa: Ez a faj viszonylag k�nnyen tarthat� terr�riumban, ig�nyei megegyeznek �tlagosan  az Avicularia fajok ig�nyeivel. A terr�rium aj�nlott m�rete 20*20*30cm (�n minden k�zepes termet� Avicularia fajn�l ezt aj�nlom) . A terr�rium�ban mindenk�ppen helyezz�nk el egy nagyobb darab parafa vagy vasfa darabot, mert n�lam az �sszes geroldi ezek m�g� sz�tte a a lak�h�l�j�t. N�v�nyek behelyezhet�ek a terr�rium�ba, nem sz�vi le �ket ha tal�l megfelel� f�t a lak�h�l�j�nak elk�szit�s�hez. Talajnak n�la is a j�l bev�lt anyagok j�hetnek sz�ba, k�kuszrost vagy t�zeg. Mivel saj�t tapasztalataim szerint ez a faj egy kicsit magasabb p�ratartalmat ig�nyel mint az �tlag Avicularia fajok (80% k�r�li) �gy �n kicsit magasabb talajr�teget szoktam az � terr�riumukban alkalmazni mert az jobban tartja a nedvess�get. A 6-7cm vastag talajra (sz�nt�n az optim�lis p�ratartalom k�nnyebb megtart�sa miatt) egy kb 1cm vastag moha r�teget szoktam ter�teni. Itat� mindemellett elengedhetetlen n�la is, gyakran haszn�lja.            A fenti terr�riumban m�g nincs benne az itat�, a fot�z�skor k�sz�ltem el a berendez�s�vel, a m�sodik k�pen a m�r belakott terr�rimban l�v� �llat l�that�. Sz�pen l�tszik,hogy ez a  faj (is) ha adunk neki lehet�s�get r� �lc�za a lak�h�l�j�nak bej�rat�t, erre a c�lra sz�vesen haszn�l moh�t illetve apr� fak�reg darabokat (ezt m�r t�bb faj eset�ben is megfigyeltem). Nappal 27-28c, �jjel 24-25c ide�lis a faj sz�m�ra. Term�szetesen ilyen meleg �s p�r�s k�rnyezetben l�tsz�ks�glet sz�mukra a j� szell�z�s. Az �llott leveg�t rosszul viselik, ez ak�r a hal�lukhoz is vezethet... Tiszta faj, a lak�h�l�j�ban semmilyen t�pl�l�k marad�kot nem t�r meg, azt a h�l� bej�rat�t�l a lehet� legmesszebb eldobja, vagy az itat�ba helyezi, �gy elker�lv�n a parazit�k elszaporod�s�t a k�rnyezet�ben. Erre k�l�n�sen figyelj�nk oda, mert n�lam el�szeretettel haszn�lj�k erre a c�lra a brom�li�k lev�lr�zs�j�ban meg�ll� vizet ami igy hamar zavaros �s bakt�riumokkal ter�tett lesz. Ez az eszt�tikai okokon k�v�l az�rt is k�ros, mert el�szeretettel isznak a n�v�nyben l�v� v�zb�l is. Ez�rt lehet�s�g szerint min�l hamarabb t�vol�tsuk el az itat�b�l illetve adott esetben a brom�li�b�l is a t�pl�l�k marad�kokat �s t�lts�k fel �ket friss v�zzel.  T�pl�l�sa: A fiatalabb egyedek n�ha rapsz�dikus ev�k, r�videbb-hosszabb id�szakokra sz�neteket tarthatnak a t�pl�lkoz�sban. Ilyenkor �n viaszmollyal vagy m�s lepk�kkel szoktam v�ltozatossabb� tenni a norm�l esetben megfelel� m�ret� (max testnagys�ggal azonos) barnat�cs�k, v�ndors�ska �trendj�ket. Ez n�lam minden esetben bev�lt, lepk�ket illetve viaszmoly herny�t soha nem utasitanak vissza (n�h�ny egyed m�g ak�r vedl�s el�tt egy nappal is t�pl�lkozik) . A nagyobb feln�tt egyedeket adult barnat�cs�kkel, v�ndors�sk�val etetem, n�luk m�r csak a vedl�s el�tti id�szakban tapasztaltam t�pl�l�k megtagad�st. Az id�sebb p�ld�nyok is sz�vesen fogadnak b�rmilyen rep�l� t�pl�l�kot ( n�lam ezek a lepk�kben kimer�lnek) , de arra mindig figyelj�nk, hogyha nem saj�t nevel�s� viaszmolylepk�vel etetj�k �ket csak olyan ter�letr�l gy�jts�nk lepk�ket, egyenessz�rny�akat nekik, ahol nem folyik vegyszeres rovar�rt�s.  Viselked�se: Tipikus Avicularia, nyugodt, b�k�s faj. Semmilyen agresszi�ra (deffenzi�ra) n�lam nem mutattak m�g hajland�s�got. M�g a kokont �rz� n�st�nyem sem vette fel a t�mad� p�zt mikor fot�ztam. Ellenben  a jellegzetes Avicularia (passz�v) v�dekez�st el�szeretettel alkalmazza, vagyis zaklat�skor a �t�mad�ja� fel� tartja az ut�test�t, majd ha lehet�s�ge van r� hozz� is d�rzs�li azt. Ezzel el�seg�tve az irrit�l�sz�reinek lev�l�s�t. Annyira b�zik ebben a fegyver�ben, hogy nagyobb korban m�g a menek�l�s helyet is ezt a megold�st v�lasztja. Fiatalabb egyedek ink�bb a menek�l�st r�szes�tik el�nyben, b�r nem nevezn�m rohang�l�s fajnak, mert p�r l�p�s ut�n minden esetben meg�llnak �s a fenti v�dekez�sre �llnak �t. P�rz�skor a n�st�ny a h�mmel szemben semmilyen agresszi�t nem mutatott.    �sszes�g�ben: �n szem�lyszerint ezt a fajt tartom az egyik legszebb �k�k� Aviculari�nak. Viselked�se, kin�zete, �letm�dja megtestesiti mindazt ami�rt ebbe a genusba beleszerettem. Kezd� Avicularia fajnak is nyugodtan merem javasolni, mert nem t�l nagy ig�ny�, b�k�s, dinamikus n�veked�s�, gy�ny�r� faj, mely sok �r�met �s siker�lm�nyt tud ny�jtani kezd� p�ktart�knak is.

�rta: Karl Csaba