Lasiodora parahybana

Bevezet�s
Kereskedelemben Brazil �ri�s mad�rp�kk�nt nevezik. A Lasiodora parahybana �llatkeresked�sekben is gyakori, �gy k�nnyen beszerezhet�, sajnos mostans�g el�g potom �ron. A mad�rp�kok k�z�tt egyike a legnagyobbaknak, viselked�se n�ha kisz�m�thatatlan.

�l�hely: Braz�lia es�erdeiben.
Talajlak� �letm�dot folytat� mad�rp�k.








Le�r�sa
Robusztus, igen er�s testfel�p�t�s� p�k, m�retes m�regfogakkal �s er�sen irrit�l� potrohsz�r�kkel rendelkezik. Sz�nezete: a test�nek alapsz�ne fekete, a l�bait �s ut�test�t vil�gosbarna sz�r�k bor�tj�k, h�tlemez�t ugyanilyen vil�gosbarna sz�n� sz�r�k szeg�lyezik, �z�leti membr�njai is vil�gosak. L�bfeszt�vols�ga 22-28 cm, testm�rete 8 cm is lehets�ges.

A p�k tart�sa
Tart�sa nem okoz nagy gondot. Viszonylag strapab�r�, kiss� ig�nytelennek mondhat� faj.
Tart�si h�m�rs�klet: 23-28 �C. A nagy meleget nem viselik t�l j�l.
P�ratartalom:70-80%.
Kedveli a nedvesebb helyeket, �gy b�tran locsoljunk neki.
Itat� felt�tlen sz�ks�ges, mivel sokszor l�tni �ket inni �s a p�ratartalmat is tartja egy nagym�ret� itat�.
Terr�riumban, amely minimum 40*40*30 cm alapter�let�, rakjunk legal�bb 5 cm-es talajt ami lehet k�kuszrost, t�zeg, vir�gf�ld vagy ezek kever�ke.
Bujk�l�t is haszn�lhatunk, b�r ezt nem minden esetben haszn�lja a p�k. Ez lehet egy f�lbev�gott k�kuszdi�,
nagyobb p�ld�nyokn�l egy v�zszintesen elfektetett fah�ncs al� k�sz�tett od� is megfelel�.
Nagyon sokszor rendezkedik, t�r-f�r �gy tal�n n�v�nnyel nem �rdemes d�sz�teni a lakhely�t. (N�lam a behelyezett n�v�nyt gy�kerest�l kibor�totta.)
J� tart�s eset�n a n�st�nyek 2-3 �v alatt, a h�mek 1,5-2 �v alatt lesznek ivar�rettek.

Viselked�se
Szesz�lyesnek, n�ha kisz�m�thatatlannak mondan�m a viselked�s�t, szel�dnek abszol�t nem. N�ha a legkisebb zargat�sra is felveszi a t�mad� p�zt, rugdossa le mag�r�l a a sz�rt, let�madja a csipeszt vagy b�rmely eszk�zt. Ajt�nyit�skor el�fordul hogy szinte fejjel rohan az ajt�nak.
K�zre v�telt e viselked�se v�gett nem aj�nlom! (Egy ekkora p�ld�nyt neh�z megf�kezni.)
B�rmely napszakban k�pes akt�v lenni, rendezi a terr�rium berendez�s�t, sokszor a szell�z�r�csot r�gva l�g a egy ideig. Adul�suk ut�n a p�k kiss� inakt�vv� v�lik, eg�sz nap k�pesek egy helyben gubbasztani. Er�s m�reganyag� p�kok k�z� sorolhat�.
Kezd� mad�rp�ktart�nak csak fokozott odafigyel�ssel aj�nlom!

 


T�pl�l�s
A Lasiodora parahybana nagyon j� �tv�gy� p�k, nem v�logat�s, szinte mindent elfogyaszt �s abb�l is sokat. A vele azonos m�ret� eles�g�llattal is megbirk�zik. Fiatal korukban etethetj�k napos t�cs�kkel, darabolt lisztkukaccal, kis m�ret� cs�t�nnyal.
Feln�tt korukban mivel a p�kunk nagy m�ret�, �gy t�cs�kb�l szinte nem el�g. Ilyenkor ink�bb nagy m�ret� cs�t�nnyal, s�sk�val, napos eg�rrel etess�k.


Teny�szt�s
Mint sok m�s mad�rp�k fajn�l �gy itt is a legfontosabb a h�m v�delme.
A n�st�ny a legt�bb esetben lerohanja a gy�moltalan h�met. A folyamat itt is a megszokott dobol�ssal kezd�dik, �s ha minden �sszej�n akkor a h�m k�zeledni kezd a n�st�ny fel�. Majd ha el�g k�zel �r, p�rz�kamp�ival megpr�b�lja mag�t itt is biztons�gos k�zels�gbe �s el�rhet� t�vols�gban tartani a n�st�nyt. ha mindez sikeres akkor a h�m be tudja juttatni a n�st�ny ivarny�l�s�ba a sperm�j�t. Sikeres esetben ak�r 1000 feletti egyedsz�m� kisp�knak lehet�nk boldog gazd�ja.

 

P�rz�s:


Kibontott kokon:


V�gsz�
Ha valaki �gy gondolja hogy szeretne egy bomb�z� p�kot mind megjelen�sben, mind viselked�sben, akkor megtal�lta az igazit.

Forr�s: arachnida.hu (Kratosz)