AgriaTerra
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
HREINK
 
LLATAINK
 
INTERJ
 
Linkek
 
Ltogatottsg
Induls: 2012-03-24
 
Eurpai szrazfldi teknsk tartsa

 

Eurpai szrazfldi teknsk terrriumi tartsa


 

Az sszes hlln bell az egyik legnpszerbb csoport a szrazfldi teknsk. Nagyon sokan szeretnnek teknsket otthonukban gondozni, br ahogy a ksbbiekbl kiderl ez nem ppen knny feladat. Az sszes eurpai szrazfldi tekns a kipusztuls szln ll vdett faj, s sajnos szmuk cskkensben a hobbillattartknak fontos szerep jut. Manapsg is elfordul illeglis befogsuk, s csempszetk. Az utols vtizedekben ezeknek a teknsknek a szaportsa mr nem tartozik a ritka esemnyek kz. Magyarorszgon is lehetsg van itthon tenysztett kis teknsk vsrlsra. Ez a termszet irnt felelssget rz emberek szmra a megfelel megolds.

A szrazfldi teknsk tartsi s takarmnyozsi ignyeinek kielgtse a terrriumban nem lehetetlen feladat. Ennek ellenre vente teknsk ezrei pusztulnak el vilgszerte a helytelen tarts s tplls kvetkeztben.

Magyarorszgon a grg teknst (Testudo hermannii) a mr teknst (Testudo graeca) s a szeglyes teknst (Testudo marginata) tartjk leggyakrabban terrriumban. A hrom faj ignyei s letmdja csaknem megegyezik egymssal, ezeket egytt trgyaljuk. A mr tekns szak-Afrikai alfajai (manapsg mr tbbnyire nll fajokba soroljk ket) fogsgban rendkvl nehezen tarthatk, terrriumi tartsukrl mindenkit lebeszlnk.

 

Grg tekns

 

Ahhoz, hogy teknseinket hossz ideig sikeresen tarthassuk otthonunkban, ismerni kell ignyeiket. Ehhez termszetes letkrlmnyeik ismerete elengedhetetlen.

A szrazfldi teknsk a tli hnapokat mlyen a talajba sva tltik. sszel, amikor a hmrsklet cskken, keresnek egy megfelel terletet ahol a csapadkos idszakban sem rasztja el a vz pihenhelyket, s itt olyan mlyre ssk el magukat, ahov a fagy biztosan nem r el. Tavasszal, amikor az id felmelegti a talajt, elbjnak s hamarosan tpllk utn nznek. Ilyenkor van a teknsk przsi idszaka is.

A szrazfldi teknsk alaposan ismerik krnyezetket. Tudjk hol rdemes tpllkot keresni, merre vannak megfelelen vdett bvhelyek. Az jszakt talajba sott gdrkben, az avar kzt megbjva, kvek alatt tltik. Reggel elbjnak, s (klnsen a fiatal pldnyok) a harmatcseppekbl jutnak ivvzhez. Rvid napozs utn testk elri a megfelel hmrskletet, ekkor indulnak tpllkozni. Az eurpai szrazfldi teknsk nvnyevk. Szinte kizrlag (80-95 szzalk) talajon nv ktszikek leveleivel tpllkoznak. Amennyiben a kzelben gymlcsft tallnak, s az ppen rik, gymlcsket is esznek. Elfogyasztjk a klnbz llatok (nyulak, patsok) rlkt, elpusztult rovarokat stb. Gyomortartalom s blsrvizsglatok alapjn tudjuk, hogy utbbiak az sszes megevett takarmny elenysz rszt kpezik csak. A tpllkkal egytt jelents mennyisg fld is bejut az emsztrendszerkbe svnyi anyag ignyket fedezve. Amint a meleg tlzottan nagy lesz flrnykos helyre hzdnak emszteni. A tpllkuk teht nagy rosttartalm, s alacsony fehrjetartalm. Ezeknek a teknsknek a blrendszerre jellemz a vastagbl vakblszer tgulata, ahol a rostok emsztse folyik. A nehezen emszthet nvnyi rszeket blbaktriumok s egysejtek bontjk le. A keletkez ill zsrsavak (propionsav, vajsav stb.) kpezik az energiaelltsuk jelents rszt. A lassan leboml (megemsztd) baktriumok pedig a fehrjeforrst. A folyamat a nyulak s lovak vakblemsztshez nagyon hasonl.

A dlutni hvsebb idt kihasznlva ismt tpllkoznak, majd nem sokkal a stteds eltt elbjnak jszakai pihenhelykn.


 

Terrriumi tarts

A terrriumban le kell utnoznunk a termszetes lhely krlmnyeit ahhoz, hogy llataink hossz boldog letet lhessenek.

A terrrium mrete, berendezse

A szrazfldi teknsk mozgkony, lnk llatok. Meglehetsen tgas terrriumra van szksgk. Kt-hrom jszltt llatnak az els nhny hnapban elegend egy 40x60 cm nagysg terrrium. Nvendk pldnynak legalbb 1,5 ngyzetmter, felntt llatnak 2,5 ngyzetmter alapterlet szksges. Tovbbi llatok esetn az alapterletet teknsnknt 25 szzalkkal nvelni kell. Kisebb terrrium esetn jl hasznlhat a hagyomnyos vegterrrium, nagyobb terrriumok cljaira a kombinlt megoldsok a clravezetk. Kszthetjk a terrrium elejt vegbl, a tbbi oldalt btorlapokbl, de megfelel, olcs megolds egy btorlapokbl kszlt 50-60 cm mly lda is. Ha a terrriumot a padlra helyezzk, rakjunk al valamilyen hszigetel anyagot, hogy cskkentsk a hvesztesget. A terrrium talajnak leginkbb megfelel a termszetes talaj, kerti vagy erdei fld, esetleg sderral keverve. Ez a legtermszetesebb, legszagtalanabb megolds. Nem alkalmas talajnak a virgfld, homok, fakreg zzalk, tzeg, faforgcs. Semmi olyan, ami nagyon porzik, vagy nem tartalmaz kell mennyisgben svnyi anyagokat. A fldet kb. 10 cm vastagsg rtegben helyezzk a terrriumba. A berendezst nagyobb kvek, fatuskk, szraz fcsomk jelentik. Szraz szna vagy avar kupacok bvhelyet kpeznek. A teknsk ugyanis az olyan helyeket rzik biztonsgos bvhelynek, ahol valami rintkezik a htpncljukkal. A terrrium egyik sarkban a talajt naponta ntzzk meg. A sarokban kiss nedves legyen a fld, a terrrium tbbi rszn maradjon szrazon. Ezltal a terrrium levegjnek pratartalma kiss magasabb lesz. A teknsk a szabadban a nap nagy rszt az aljnvnyzet kztt az avarban tltik, ahol a leveg pratartalma magasabb a laksunk pratartalmnl.


 

Vilgts, fts

A teknsk a szabadban a bokrokkal, gazokkal tbb-kevsb bentt terleteken lnek. Itt napos foltok vltakoznak rnykos terletekkel, gy klnbz hmrsklet terletek alakulnak ki. A terrriumban is hasonlt alaktsunk ki. A terrrium nagy rsznek hmrsklete 25-27 fok kztt legyen, mg a legmelegebb terleten 38-42 fok. A terrrium teht mindenkppen kiegszt ftsre szorul. A ftsre s vilgtsra tkletesen bevltak az egyszer 25-40 W-os spotlmpk. Ha az izzt egy res virgcserpbe szereljk be, s a terrrium belsejben fggesztjk fel, a lmpa teljes melege a terrriumban marad. Hmrvel ellenrizzk a terrrium hmrsklett a sarkokban, melegtlmpk alatt, bvhelyeken stb. A teknsk naponta tbb rt hevernek elnylva a lmpa alatt stkrezve. Ha a lmpa alatti terlet legmelegebb pontjn lnek, elkpzelhet, hogy mg melegebbet szeretnnek. Ilyenkor eresszk nhny cm-rel lejjebb az izzt, gy melegebb lesz alatta. llataink pontosan kivlasztjk a legmegfelelbb hmrsklet terletet pihenskhz. A vilgtst naponta 12-14 rn keresztl mkdtessk, jszaka a hmrsklet szobahmrskletre cskkenhet.


 

Szabadtri terrrium

Brmilyen jl berendezett s tgas is egy terrrium, a szrazflditeknsk legjobban a szabadban rzik magukat. Haznkban prilistl szeptemberig legtbbszr a szabadban tarthatk. A kiszemelt - termszetesen minl nagyobb – terletet jl be kell kerteni. A kertst mlyen ssuk a talajba, hogy ki ne shassk magukat. Gondoljunk arra is, hogy kitnen kapaszkodnak, s akr az apr szem drthln is felmszhatnak. A kertben tartott teknsk legnagyobb ellensge a kutya, ms llat ritkn tmadja meg ket.

A terrriumot kisebb bokrokkal, egyb nvnyekkel gy rendezzk be, hogy napos s rnykos terletek egyarnt legyenek. Egy esvdett, szalmval tlttt bvhelyrl szintn gondoskodnunk kell. Azokat az llatokat, amelyek eddig laksban ltek csak a nyri meleg bekszntsvel engedjk a kinti kifutkba, a kellen edzett pldnyokat mr prilisban kitehetjk. A hosszabb, hideg, ess idszakokban rdemes ket a benti terrriumban tartani.


 

Teknseink takarmnyozsa

A szrazfldi teknsk takarmnyozsakor figyelemmel kell lenni termszetes szksgleteikre. Sz volt rla, hogy a szabadban szinte kizrlag nvnyek leveleivel tpllkoznak. Szerencsre az v nagy rszben knnyen gyjthetnk nekik megfelel takarmnyt. Az elre sszegyjttt nvnyek htszekrnyben akr egy htig is felhasznlhatk maradnak.

Teknseink takarmnyozsra legjobbak a szabadban nv lgyszrak. Ezek tegyk ki a takarmny 70-90 szzalkt. A kvetkez nvnyek alkalmasak teknsetetsre:gyermeklncf (Taraxacum officinale), papsajtmlyva (Malva neglecta), keszegsalta (Lactuca serriola), szeld csorbka (Sonchus oleraceus), psztortska (Capsella bursa-pastoris), nagy tif (Plantago major), tykhr (Stellaria media), vadszzszorszp (Bellis perennis), mezei katng (Cichorium intybus), bkknyflk (Vicia spp.), lednekflk (Lathyrus spp.), szarvas kerep (Lotus corniculatus), lucerna (Medicago sativa), csdfflk (Astragalus spp.), martilapu (Tussilago farfara), szi oroszlnfog (Leontodon autumnalis), ezsts hlgyml (Hieracium pilosella), galambbegysalta (Valerianella locusta), varjhjflk (Sedum spp.), porcsin (Portulaca oleracea), vadrezeda (Reseda lutea), gyujtovnyf (Linaria vulgaris), kerti zszsa (Lepidium sativum), tszli zszsa (Lepidium draba), kznsges cickafark (Achillea millefolium), apr gombvirg (Galinsoga parviflora), halvny aszat (Cirsium oleraceum), mezei csibehr (Spergula arvensis), repcsnyretek (Raphanus raphanistrum), repcekposzta (Brassica napus), borblaf (Barbarea vulgaris), labodaflk (Atriplex spp.).

rdemes ezekhez keverni nmi pzsitfflt is. A szrazfldi teknsk a legtbb nvnyi mreggel szemben ellenllak, ill. a mrgez nvnyeket meg sem eszik. Btran szedhetnk nekik teht mindenfle mezei nvnyt. Tli idszakban adhat nvnyek: klnbz saltaflk (legkevsb a fejes salta), madrsalta, jgsalta, srgarpa s sttk reszelve, uborka, cukkini endvia, knai kel, klnbz kposztaflk (pl. karalb, bimbskel) levelei, csrztatott gabonaflk, zldbors levele, mngold, rpaflk zldje, stb. Gymlcsket 10-30 szzalk mennyisgben adjunk nekik. A fenti mdon etetett teknsknek a szabadtri terrriumban nincs szksgk kln vitamin s svnyi anyag adagolsra. Szobai krlmnyek kztt tartott llatoknak azonban svnyi anyag s vitaminkiegsztsre szorulnak. A talajra szrhatunk takarmnyboltban Mszgrit vagy Mszgrz nven kaphat lgymszk-zzalkot. Ugyanilyen jl hasznlhat az sszetrt szpia, tojshj zzalk stb. Ennek darabkit a teknsk szksgleteiknek megfelelen fogyasztjk. A vitamin s svnyi anyag ksztmnyek a szksges vitaminokat s svnyi anyagokat egyarnt tartalmazzk. A vitaminok a megfelel arnyban vannak jelen. Sok ksztmny esszencilis aminosavakat is tartalmaz, ezek a fehrjk felptsben jtszanak kulcsszerepet. A kalcium s foszfor arnya az lettani szksgleteknek megfelel. Fontos, hogy a kiegsztket folyamatosan, minden etetskor adagoljuk. A nvekedsben lv llatok vitamin- s svnyi anyag ignye klnsen nagy. Ahhoz, hogy a kvnt hatst elrjk, megfelel minsg termket hasznljunk. A felbontott keverket gondosan visszazrva, hvs stt helyen troljuk. A vitaminok fny, oxign vagy meleg hatsra gyorsan bomlanak. Ezrt a terrrium mellett csak 1-2 htre val mennyisget troljunk, a tbbit tegyk htszekrnybe.

Sajnos a teknsk nem kpesek kivlasztani a nekik megfelel sszettel takarmnyt. Sok, teknsk szmra kros hats tpllkot is szvesen elfogyasztanak.

Az des gymlcsk, elssorban a bann sok foszfort s kevs kalciumot tartalmaznak. Nagy mennyisgben etetve felbortjk a szervezet kalcium-foszfor egyenslyt, s csont- s pnclfejldsi rendellenessgekhez vezetnek. Ms nvnyek, gy a paradicsom, a sska, fejes salta megktik a kalciumot, s nem engedik felszvdni a blcsatornbl. Ezeket a takarmnyokat csak kisebb mennyisgben etessk, s kzben ne feledkezznk el a megfelel vitamin s svnyi anyag utnptlsrl sem.

A legfontosabb takarmnyozsi hiba a nagy llati fehrje tartalm elesgek etetse. Ilyen a hs, tr, tojs, kutya- s macskaeledel s a vzi teknsk szmra gyrtott elesgek. A feleslegben bejut fehrje hatsra a rothaszt baktriumok az emsztk rovsra szaporodnak el. A fls mennyisgben bejut fehrje energiaknt hasznosul. A fehrjk a szrazfldi teknskben oldhatatlan hgysavkristlyok formjban vlasztdnak ki. A vese kapacitsn felli hgysav felhalmozdik, lerakdik a szervezetben, s onnan nem tvolthat el. (Ezt nevezzk kszvnynek.) A vese hgysav kivlaszt kapacitst is sok minden befolysolja. Elssorban a keletkez vizelet mennyisge. Ez fleg kis teknskben jelents problma. A terrrium ltalban sokkal szrazabb a termszetes lhely mikroklmjnl. A teknsk a nap jelents rszt az avar, nvnyzet kztt prs tltik Szraz szobalevegben tl nagy a teknsk vzvesztse, ha ezt itatssal, enyhe prstssal nem ptoljuk. A msik fontos tnyez a vesehm llapota, ezt A-vitamin hiny, vitamin tladagols, egyes antibiotikumok rontjk le. Ha a szervezetben tbb hgysav keletkezik, mint amennyit kivlasztani kpes, kszvny alakul ki. A kszvny rendkvl alattomos, gygythatatlan betegsg. Az els tnetek kis teknskn 1-5 v mlva, nagyokon akr 5-10 v utn jelentkeznek. A betegsg vrvizsglattal diagnosztizlhat.


 

Itats

A teknsk folyadkignyk jelents rszt a takarmnyukbl nyerik, de emellett rendszeres itatsukrl is gondoskodnunk kell. Kellen nagy terrriumban egy sekly itattlat is elhelyezhetnk, de mg jobb, ha llatainkat a terrriumon kvl itatjuk. Kis teknsket kt-hromnaponta, a nagyokat hetente egyszer itassunk. Az llatot sekly, szobahmrsklet vzbe helyezzk. Megfelel mlysg esetn a vz elri az llat szjt. Ha szomjas teknsnk, akkor mohn inni fog, majd kirti hgyhlyagjt s friss vizet szv fel bele. Ez a jelensg csak a teknskre jellemz. Kpesek a hgyhlyagjukbl vizet visszanyerni, ez a tulajdonsg nagyon hasznos szraz forr nyarakon. t-tz perc utn llatunkat a terrriumba visszahelyezhetjk.

 

Teleltets

Az eurpai szrazfldi teknsk megfelel krlmnyek kztt teleltets nlkl is tarthatk. Ha a magvilgts s a hmrsklet nem cskken, llataink egsz tlen aktvak maradnak. Ha a terrrium hmrsklete cskken, a teknsk abbahagyjk a tpllkozst. Ha nem kellen alacsony hmrskleten teleltetjk ket, anyagcserjk nem lassul le, s a telels alatt hen vagy szomjan halhatnak. Ha tl is lik a knyszer telelst, szervezetk maradand krosodst szenvedhet.

Ha a teleltets mellett dntnk, a kvetkezket kell tennnk. A terrriumban a telels eltt kt-hrom httel elkezdjk cskkenteni a hmrskletet s a megvilgtst. Az utols hten mr ne etessk ket, de naponta rviden itassuk meg ket. A nvnyev szrazfldi teknsk kikoplaltatsa, blcsatornjuk kirtse, pldul hosszabb meleg frdkkel, nem szksges. Az llati tpllkot fogyaszt hllkkel ellenttben itt nem kell attl tartanunk, hogy a blmkds lelassulsa illetve lellsa miatt a bltartalom bomlsnak indul, s kros hatssal lehet. A blcsatornban marad kis mennyisg, nagy rosttartalm takarmny segti a hasznos blbaktriumok s egysejtek ttelelst, s a teknsk a teleltets utn hamarabb kezdenek el tpllkozni, s a teleltets utni tvgytalansg is ritkbb. A telelsre elksztett llatokat egy jl zrd dobozba vagy ldba helyezzk egszen enyhn nedves lomb vagy moha kz. Hasznlhat a rgcslalomknt hasznlt gyaluforgcs is. A lda oldaln persze nhny nylsra szksg van a leveg cserje miatt. A telelsi hmrsklet 2-6 fok kztt optimlis. Lehetleg ne emelkedjen tartsan 10 fok fl, s termszetesen 0 fok al se cskkenjen. A telelsi hmrskletre csak krlbell egy hetes tmenettel htsk ket. A legjobb telelhelyek a vzraaknk, garzsok, krlbell azok a helyek, ahol a tli zldsg is a legjobban tarthat. Vigyzzunk, nehogy rgcslk, nyestek vagy egyb llatok krt tegyenek a teknskben. A telelhelyen mindenkppen legyen hmr, ezt rendszeresen ellenrizzk. Megfelel hmrskleten nem halljuk teknseinket a dobozban kaparszni. Telels alatt nhny alkalommal ellenrizhetjk az llatokat, anlkl, hogy tlsgosan megzavarnnk ket. Ha tavasszal egyik msik llat minduntalan vltoztatja a helyt, nyugtalan, azt hamarabb bresszk fel. A telels idtartama eurpai fajok esetn 5-6 hnap, br a szeglyes teknsknek egy-kt hnappal rvidebb is lehet. A tavaszi breszts sorn az szi teendk ismtldnek, persze fordtott sorrendben. A lass, tbb napig tart felmelegts rendkvl fontos. A felbresztett teknsk tbbsge egy hten bell elkezd tpllkozni. Ha az tvgytalan tekns 26-28 fok kztt tartva, megfelel megvilgts mellett sem tpllkozik, llatorvosi kezelsre van szksge.

 

(Forrs: http://www.exopet.hu/allatgyogyaszati/centrum/20111123-europai-szarazfoldi-teknosok-tartasa)

 

 

 
HRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
HLLS CIKKEK
 
PKOS CIKKEK
 
EGYB CIKKEK
 

Elrhetsgnk: agriaterra@gmail.com


Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU